Megkezdődött a büntetőper a Debreceni Járásbíróságon Filemon Mihály, Nyírmártonfalva polgármesterének ügyében, amely a településen épült, majd az erdő kivágása miatt országos hírűvé vált lombkoronasétányhoz kapcsolódik. A tárgyaláson a polgármester részletesen beszélt a beruházás előkészítéséről, a tarvágás körülményeiről és a pályázati feltételekről. Állítása szerint a projektet szabályosan valósították meg, a vád pedig megalapozatlan.
Filemon Mihály a bíróság előtt hangsúlyozta: a beruházás több elemből állt, a pályázati feltételeknek pedig minden területi és személyi szempontból megfeleltek. A mintegy 43 millió forintból megvalósult létesítmények jelenleg is üzemelnek, karbantartásukról a mai napig gondoskodik, és a látogatók továbbra is felkeresik azokat.
A polgármester szerint a lombkoronasétány funkciója akkor is teljesül, ha a fák egy része időközben eltűnt. Elmondása szerint a tarvágás után újraerdősítették a területet, a fiatal fák pedig már most körülbelül nyolc méter magasak. Fotókkal is igyekezett alátámasztani, hogy az erdő megújulása folyamatban van, és idővel ismét kialakul az új lombkorona.
Érvelése szerint az erdőfelújítás alatt álló terület nem jelentett kizáró okot, a berendezések pedig megfelelően működnek. Úgy fogalmazott, a lombkoronasétány egyes elemei akár tisztáson is elhelyezhetők, a felújítás pedig az erdő életének szerves része. A látogatók így az erdő fejlődését is megismerhetik. Szerinte természetes erdőgazdálkodási folyamat a tarvágás és a véghasználat, és előfordulhat olyan időszak, amikor nincs lombkorona.
A polgármester szerint a beruházás körül politikai hadjárat zajlott, a pályázati kiírás pedig hiányos volt, amiért szerinte nem őt terheli a felelősség. Azt is közölte, hogy a bíróságtól helyszíni szemle elrendelését indítványozza.
A tarvágást egy 2022-es viharral indokolta
Filemon Mihály beszámolt arról is, hogy a területen eredetileg 28–30 méter magas erdő állt. A fákat azonban elmondása szerint egy 2022-es vihar után kellett kivágni, amely 65–75 kilométeres óránkénti széllökésekkel letarolta a területet. Állítása szerint a kidőlésveszély miatt nem lehetett fákat meghagyni.
Hozzátette, a vihar után kétszer annyi facsemetét ültettek el, mint amennyit az előírások megköveteltek. A biztosító ugyanakkor a terület körbekerítésének hiánya miatt nem nyújtott támogatást a károk rendezéséhez.
A polgármester szerint a tarvágás előtt tájékozódott a vonatkozó szabályokról, és a pályázati referensnél is érdeklődött, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy az erdő kivágható. Azt állította, mindig igyekezett utánajárni a szükséges előírásoknak, mielőtt bármilyen intézkedést tett volna. Szerinte a terület jogilag továbbra is erdőnek számít, és az erdőfelújítás nem jelenti annak megszűnését.
A vád egyik lényeges eleme a változásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása. Filemon Mihály elismerte, hogy nem tartotta szükségesnek külön bejelenteni a változásokat, mert nem tudta, hogy erre külön kötelezettsége van. Szerinte azonban ez legfeljebb figyelmetlenség volt, nem pedig bűncselekmény.
A pályázat előkészítéséről is beszélt
A tárgyaláson a beruházás előkészítésének körülményeiről is részletesen beszámolt. Elmondása szerint 2017 körül kezdődött a pályázati folyamat, az első kérelmet 2018-ban nyújtották be, ám azt elutasították. Ezt követően 26 hónap telt el, és állítása szerint a felmerülő kérdéseikre sem kaptak érdemi választ.
A polgármester azt mondta, rengeteg feladata volt a település vezetőjeként, ezért egy ismerősét kérte meg a pályázat megírására. A pályázati előkészítésben a jegyzőre is támaszkodott, akit szakértőnek tekintett. Korábban egy másik kilátó megvalósítására benyújtott pályázatuk is sikeres volt, annak előkészítésében szintén közreműködött.
Állítása szerint a pályázathoz kapcsolódó ajánlatokat adó vállalkozásokat nem ismerte, azok képviselőivel nem találkozott. Azt mondta, az iratok egy részét már 2018-ban elküldték a vállalkozásoknak, és egyes dokumentumokon ekkor már pecsétek szerepeltek, de ebben nem észlelt visszaélést.
A kivitelezővel, illetve az egyik későbbi nyertes ajánlattevővel, Polt Jánossal csak jóval később, 2021 tavaszán találkozott, amikor az érintett már nyertes volt. A jegyző és a vállalkozó egymás közötti ügyeiről saját elmondása szerint nem tudott.
A finanszírozásról szólva elmondta, hogy a pályázat 20 százalékos önerőt követelt meg. Az előleget átutalta, emellett előfinanszírozási segítséget kért a vállalkozótól, a kölcsönből származó tartozását pedig később visszafizette.
A lakosság érdekével magyarázta a beruházást
Filemon Mihály a tárgyaláson arról is beszélt, hogy a beruházást nem saját anyagi érdekei miatt valósította meg, hanem a település lakóira gondolt. Szerinte a lombkoronasétány és a kilátó Nyírmártonfalva egyik legjobb látványossága, amelyet sokan látogatnak. Elismerte, hogy a területen többször előfordult rongálás és szemetelés, ezek eltakarításáról és a létesítmények karbantartásáról azonban továbbra is gondoskodik.
Azt mondta, abban bízott, hogy a beruházás költségeinek 80 százalékát visszakapják a pályázati támogatásból. Nem érti, miért vádolják az ügyészség részéről lopással, hiszen állítása szerint nem csalt, a kivágott erdőt pedig azonnal újratelepítették.
Az erdő korával kapcsolatban kifejtette: a pályázat elhúzódása miatt a terület időközben tovább öregedett, és már a pályázat benyújtásakor vágásérett volt. Szerinte az erdőt ugyan túl lehet tartani, de ennek is vannak gazdasági és szakmai korlátai. Úgy vélte, a pályázat elbírálói is tisztában voltak az erdő korával.
A polgármester szerint a beruházás körüli vita részben fogalomkeveredésből fakad, és a tarvágás, valamint az azt követő erdőfelújítás az erdőgazdálkodás természetes része. Azt is hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósításakor a jogszabályokhoz tartotta magát.
A tárgyaláson elhangzottak alapján Filemon Mihály továbbra is vitatja a vele szemben megfogalmazott vádakat, és azt szeretné, ha a bíróság a helyszínen is megvizsgálná a lombkoronasétányt és a terület jelenlegi állapotát.
