Két év telt el azóta, hogy a 2024-es önkormányzati választáson a nyíradonyiak új irányt szabtak a városnak, és elköszöntek a települést évtizedekig meghatározó Tasó-klántól. Szilágyi Zoltán Tibor polgármesterrel a város jelenlegi pénzügyi helyzetéről, az örökölt másfél milliárdos adósságról, a helyi légkörről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk.
Egy korábbi, portálunknak adott interjúbanúgy fogalmazott, az emberek lassan újra véleményt mernek nyilvánítani a városban. Ez a folyamat megvalósult, vagy még mindig zajlik?
Is-is. Vannak, akik hamarabb mertek lépni, látják a valóságot, és átléptek azon az elvi korláton, hogy egy harmadik személy a hatalmánál fogva befolyásolni tudja őket. Mások kicsit később ébrednek, vagy nem akarnak beleszólni a napi dolgokba, de egy kis közösségben ez elkerülhetetlen. A lakosok az utcán ma már sokkal közvetlenebbek.
Aki még tartózkodik, az az előző vezetés nyúlványaitól tart? A jelenlegitől elvileg nem kell félniük.
Így van. Én úgy gondolom, az próbál felelősségre vonás nélkül rémséget gerjeszteni és a mostani vezetést beárnyékolni, aki a felelősségvállalás elől mindig is elfutott. Most szembesülnek a tényekkel, és a környezetük próbálja őket azzal védeni, hogy a mi munkánkat kritizálja. Ez azonban elenyésző százalék a nagy többséghez, a lakosokhoz képest.
Hogy fordulhat elő az, hogy a város egykori hivatalos közösségi oldala lejárató felületté vált, önnek pedig a saját profilján keresztül kell kommunikálnia?
A váltáskor, 2024 júniusában bejöttem az irodába. Pár nap múlva az előző polgármester, Tasó Béla közölte, hogy az akkori hivatalos Facebook-oldal jelszavát nem adja át, mert az a korábbi PR-osuk szellemi terméke. Én vitattam ezt, hiszen Nyíradony neve és címere szerepelt rajta. Eltelt több hónap, a jelszót nem kaptam meg sem tőle, sem a hivatkozott személytől. A mai napig nem tudjuk, hol van ez a jelszó, nem adták át.
Kik állhatnak a háttérben?
A helyi szóbeszédek szerint a háttérben egy olyan ember áll, mint a Harry Potterben Voldemort: a neve nem merül fel papíron, de tudjuk, kiről van szó. Az ő utasítására jelennek meg a valótlan állítások. Annyit tudtam tenni, hogy kértem a lakosokat, jelentsék az oldalt a jogsértő címerhasználat miatt. Most egy szakembercsapattal dolgozunk a hivatal IT-rendszerének teljes megújításán. Elképzelhető, hogy be fogok sétálni a nyíradonyi rendőrőrsre és feljelentést teszek. Meglátjuk, eljut-e az ügy a kapitányságra, az ügyészségre vagy a katonai ügyészségre.
Hogy áll az előző garnitúra elszámoltatása, hol áll most a “mérő”?
Jelenleg mintegy egymilliárd forint visszafizetési kötelezettségünk vagy hiányunk van. Csak a Tudományos és Technológiai Ipari Park projektből első körben 554 millió forintot kérnek vissza, de az még a plusz tételekkel együtt elérheti az 800 millió forintot is. Emellett vannak olyan folyamatban lévő pályázatok, ahol hiányoznak összegek: 24 millió, 71 millió, vagy épp 180 millió forint. 11 zűrös pályázatunkból a legutóbb sikerült lezárnunk egyet a Kincstárnál, ami még 2011-ben indult – az országban egyedülálló módon nálunk állt eddig lezáratlanul.
Az Ipari Parknál pontosan mi történt?
A projekt 2017-ben indult és 2023 december 31-én zárták le, de a megvalósítás nem megfelelően történt. Két fő probléma volt: egyrészt a helyi építési szabályzatot sem módosították a zárásra, másrészt az EU és a magyar állam úgy adott támogatást, hogy a terület legalább 51%-ának önkormányzati tulajdonban kellett volna lennie. Ezzel szemben jelenleg mindössze 2,7% a városházáé, a többi magánszemélyeké és bizonyos családoké. Erről hamarosan egy külön feltáró anyagban fogok beszámolni a nyilvánosságnak.
Kiderült végül, hogy miért volt zuhanyzó Tasó László irodájában?
Nem tudjuk, csak sejtjük. A városban keringő, évtizedes pletykák valószínűleg nem alaptalanok. De erről, nem is szívesen beszélek, ezt mindenkinek a fantáziájára bízom. A visszavett irodával az hivatali közlekedés lehetőségeit mindenesetre átszabtuk: a házasságkötő terembe korábban nem lehetett a polgármesteri irodán keresztül bejutni, ki kellett menni az udvarra vagy az utcára és onnan lehetett bejutni. Ezt a helyzetet azonnal felszámoltuk, ahogy visszakaptuk a Polgármesteri Hivatal Tasó László által lekerített és elzárt részét.
Vámospércs polgármestere, Kosztin Mihály korábban felvetette, hogy a sürgősségi mentőállomásnak Vámospércsen jobb helye lenne, mert Nyíradony túl periférikus. Mit gondol erről?
Szerintünk pedig Nyíradonyban van jobb helyen. Nem igazán értjük ezt a hozzáállást. Nem elvenni kell a másiktól, hanem megosztani vagy fejleszteni együtt. Megértem Vámospércs törekvéseit, de Nyíradonyból nem engedünk. Mi vagyunk a járási központ, és garantálom, hogy azon leszek, hogy ez így is maradjon. Csak egy hét alatt, egyetlen ügyintézőnél 70-80 beiskoláztatási ügy futott át, a járási funkció nálunk teljes mértékben indokolt.
Olyan pletykákat is hallani, hogy ön Fidesz-tag (volt). Mi az igazság?
Nem vagyok, és soha nem is voltam Fidesz-tag. 2019-ben felkértek a képviselőségre, és amikor kérdezték, vállalom-e a Fidesz támogatottságot, azt mondtam, miért ne, hisz a várost akartam szolgálni. De sohasem léptem be a Fideszbe és semelyik pártba sem. A válaszom tehát határozottan: nem léptem be a pártba, nem vagyok és nem is voltam Fidesz-tag.
Melyek az elmúlt két év legfőbb eredményei, és merre tart a város?
Az első és legfontosabb a rendrakás volt. Jó egy évvel ezelőtt még hivatali autót kellett eladnunk, hogy ki tudjuk fizetni a dolgozókat. Mára sikerült stabilizálnunk Nyíradony kasszáját. Ez nem azt jelenti, hogy minden adósságot kifizettünk, hanem azt, hogy kordában tartjuk a működést, nem halmozunk fel új hiteleket, és sorban fizetjük a számlákat. A legnagyobb falatot, a félmilliárdos ipari parki visszafizetést és a szabálytalanul elköltött 250 millió forint pályázati forrás visszafizetése jelenti. Ezeket viszont csak kormányzati segítséggel tudjuk majd megoldani.
Kapnak ehhez segítséget a kormányzattól vagy a helyi országgyűlési képviselőtől?
Csák László képviselő kérésére felvázoltuk a város három legégetőbb problémáját. Az első és legfontosabb egy új ivóvízkút fúrása, erről már egyeztettünk a vízművel. A második a sportcsarnok és az uszoda helyzete. A minisztériumi kapcsolatokat folyamatosan keressük, ahogy az új kormányzati struktúra feláll.
A lakosságszám az elmúlt 16 évben 8800-ról 7100-ra csökkent. Van stratégia a népességmegtartásra?
Debrecen olyan tempóban növekszik, hogy óriási igény lesz a kisvárosi nyugalomra. Nyíradony kiváló lakóhelyfunkciót tud betölteni. Már most van példa arra, hogy Ausztriából költöztek haza hozzánk fiatalok – egy tanár-rendőr házaspár –, mert látták a változás reményét. Nem akkumulátorgyárra van szükségünk – amit egyébként még az előző testület is elutasított, amikor megkeresés érkezett –, hanem élhető, nyugodt környezetre.
Hogyan látja Nyíradonyt 5-10 év múlva?
Biztos nem úgy, hogy az egykori országgyűlési képviselő, Tasó László, mikor olyan kedve van, a nagy fekete terepjárójával mögém kerül a forgalomban, és mintegy erőt demonstrálva egy méterre követi az autómat – amiben a 6 éves gyerekem is velem utazik. De igazából ezeket a provokációkat már fel sem vesszük.
Kérdésére válaszolva, egy kiszámítható, békés, rendezett kisvárost látok. Nemrég az utcán idős nénik kínáltak szilvával, és amikor megkérdeztem tőlük, mit szeretnének a várostól és tőlem, egyikük csak ennyit mondott:
“Zolikám, csak hagyjatok minket élni!”
Ebben minden benne van.A megfélemlítések, a politikai bosszúk kora lejárt. A képviselőség nem presztízs vagy hatalom, hanem szolgálat. Ezt nem mindenki tudja értelmezni, idő kell hozzá.
Jelenleg még tűzoltás zajlik a városban, de a célunk a teljes normalitás visszaállítása és Nyíradony fejlesztése. Meglátásom szerint ha minden a tervek szerint halad, ehhez kell még jó egy év. Nem lesz egyszerű, mondjuk, eddig sem volt az. Lassan, de megyünk előre.
– Szilágyi Szabolcs –
