A debreceni közgyűlés egyhangúlag elfogadta az új lakáskoncepciót és rendeletcsomagot. Papp László polgármester a döntést történelminek nevezte, amely pártpolitikai viták helyett konszenzussal, hosszú távra határozza meg a debreceniek lakhatási feltételeit.
Ezek a legfontosabb változások:
-
Több lakás a rászorulóknak: az új rendszer indulásakor 200 bérlakás válik elérhetővé kizárólag szociális alapon, és a jövőben a lakások legalább felét kötelezően a rászorulóknak kell bérbe adni.
-
Vége a lakbérlicitnek: a szociális bérlakásoknál eltörlik a versenyeztetést és a licitálást; a jövőben a bérlők jövedelmi, vagyoni és családi élethelyzetét veszik figyelembe.
-
Három bérbeadási kategória: a lakástörvényhez igazodva szociális, költségelvű és piaci alapú bérbeadási formákat különböztetnek meg.
-
Mérsékelt lakbéremelés: a szociális lakbérek 2017 óta nem változtak, most 15%-kal emelkednek, de így is mintegy 70%-kal olcsóbbak maradnak a piaci áraknál. A nehéz helyzetben lévők továbbra is kaphatnak lakbértámogatást.
-
Biztonság a jelenlegi bérlőknek: a rendelet hatálybalépése előtt már bérbe adott lakások szerződései a bérlő kérésére további 5 évvel meghosszabbíthatók.
-
Állagmegóvás és felújítás: a Cívis Ház Zrt. a bérbeadásból származó bevételeinek legalább 20%-át a lakásállomány felújítására és korszerűsítésére fordítja, hogy megőrizzék és fejlesszék a város ingatlanait.
Pozitívumok és veszélyek – ellenzéki kritikák
Dombi Mihály, a Szikra Mozgalom debreceni elnöke szerint a város új lakáskoncepciója és a készülő lakásrendelet több, régóta követelt változást is tartalmaz. Úgy látja, pozitívum, hogy a városvezetés elismeri a lakhatási válsággal kapcsolatos felelősségét, megszüntetné a szociális bérlakások törvénytelen licitrendszerét, valamint mintegy 200 üresen álló lakást vonna be a rendszerbe. Szerinte az is előrelépés, hogy a jövőben felújított lakásokat adnának bérbe.
Dombi ugyanakkor több ponton is kifogásolja a tervezetet. Attól tart például, hogy a 200 lakás felszabadítása után évente akár kevesebb új bérlő juthat majd önkormányzati lakáshoz, mint korábban. Emiatt azt szeretné, ha a szociális, kedvezményes bérbeadás arányát a tervezett 50 százalékról 95 százalékra emelnék.
Úgy véli, a háromhavi kaució előírása is komoly akadályt jelenthet a rászorulóknak, ahogy azokat is hátrányosan érintené, akik korábbi lakbérhátralék miatt nem pályázhatnának. Dombi szerint ez utóbbi akár a hajléktalanság növekedéséhez is hozzájárulhat. Emellett azt sürgeti, hogy a rendelet egyértelműen tiltsa meg az elhelyezés nélküli kilakoltatást.
A Szikra debreceni elnöke a Főnix Lakásprogramot is megszüntetné, helyette pedig egy Otthonügynökség létrehozását javasolja. Dombi Mihály szerint a debreceni lakáspolitikának elsősorban a helyiek érdekeit kellene szolgálnia, és azt is indokoltnak tartja, hogy a városfejlesztésből jelentős hasznot húzó beruházók nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakhatási és infrastrukturális terhekhez.
Mándi László önkormányzati képviselő értékelése szerint bár a városvezetés több javaslatukat elutasította, az egyeztetések során fontos módosításokat sikerült elérniük a szociális szempontok érvényesítése érdekében.
A képviselő a közösségi oldalán számolt be arról, hogy Madarasi képviselőtársával egy alternatív lakáskoncepciót is eljuttattak a sajtóhoz és a városvezetéshez. Papp László polgármester megköszönte az anyagot, és biztosította őket annak jövőbeni megfontolásáról.
Elfogadott és elutasított módosítások
A Szikra Mozgalommal közösen kidolgozott módosító javaslatok:
-
Sikeres javaslat (Lakcím szerinti pontok csökkentése): Eredetileg a 10 évnél régebbi debreceni lakcímért akár 45 pont is járt volna, míg egy kiskorút egyedül nevelő szülő 40 pontot kapott volna. Az ellenzéki javaslat arra hívta fel a figyelmet, hogy ez aránytalan, ráadásul sok albérlő a főbérlők miatt nem tudja bejelenteni a lakcímét. Ezt a pontozási arányt végül elfogadta az előterjesztő, és bekerült a végleges rendeletbe.
-
Elutasított javaslat (80%-os szociális arány): Javasolták, hogy a szociális alapon juttatott bérlakások aránya a városvezetés által elfogadott 50% helyett érje el a lakásállomány legalább 80%-át.
-
Elutasított javaslat (Sorsolás holtversenyben): Az azonos pontszámú pályázók esetére sorsolást javasoltak, hogy elkerüljék a pontrendszeren belüli szempontok duplázódását. A polgármester ezt törvényileg nem megengedettnek ítélte.
-
Elutasított javaslat (5 éves lakhely eltörlése krízishelyzetben): A különös méltánylást érdemlő szociális helyzetben lévőknél kérték az 5 éves debreceni lakhely mint kötelező feltétel eltörlését, hogy az akut krízisben lévők ne essenek ki a rendszerből, ám ezt a városvezetés elutasította.
Mándi László összességében értékes, konstruktív vitaként jellemezte a közgyűlési napirendet, amely üdítő újdonságként hatott a helyi politikai életben, noha a felek között akadtak személyes összetűzések is.
