Rövidesen – a héten vagy legkésőbb a jövő hét elején – az Országgyűlés elé kerül az alaptörvény 17. módosításának végleges javaslata – közölte Magyar Péter a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön. A miniszterelnök a módosítások ismertetése mellett Debrecen vezetésének is üzent.
A miniszterelnök elmondta: a kormány tárgyalta a beérkezett társadalmi és szakértői észrevételeket.
Közölte:
a kormány és a Tisza-frakció még nem hozta meg végleges döntését, de a nagy többség szigorítást kért. Példaként említette a képviselői mandátumok korlátozásának kiterjesztését más pozíciókra vagy 12 évről 8 évre rövidítését. Voltak olyanok is, pár százalék, akik kritikát fogalmaztak meg és jogállami garanciákat akarnak látni
– tette hozzá Magyar Péter.
“Várhatóan nagy változás e területen nem lesz” – közölte, de nem akarta prejudikálni sem a kormány, sem a frakció döntését, türelmet kért a végleges javaslatig.
Viszlát, főispánok és vármegyék
A kormányfő elmondta: rengeteg kérés érkezett, ezért visszanevezik a vármegyéket megyékre, a főispánok pedig kormánymegbízottak lesznek, ezt is még ebben az alaptörvény-módosításban rendezik.
Az alkotmánybírák esetében is lesz változás az alaptörvényben, eszerint hat évre lehet majd választani őket a mostani 12 év helyett – közölte.
Társadalmi egyeztetés az elektromos berendezésekről
Az eseményen Köböl Anita kormányszóvivő bejelentette: társadalmi egyeztetést kezdeményez a kormány az elektromos és elektronikai berendezések biztonságára és a veszélyes anyagok szabályozására vonatkozóan.
Azt mondta, a szabályozásra azért van szükség, mert az Európai Unió 2025-ben több olyan irányelvet fogadott el, amely módosította az egyes veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló szabályokat. Ezeket Magyarországnak át kell ültetnie a saját jogrendszerében – jegyezte meg.
A kormányszóvivő szerint a módosítás lényege, hogy bizonyos speciális elektronikai és ipari alkatrészekben továbbra is lehet ólmot használni, mert ma még nincsen olyan alternatív anyag, amely megfelelően és biztonságosan használható lehetne helyettesítőként. Példaként néhány forrasztóanyagot, üveg vagy kerámia alkatrészt, illetve fémötvözetet említett.
Köböl Anita hangsúlyozta, a mentességek nem korlátlanok, a módosítás pontosabban meghatározza, mire és meddig vonatkoznak. A gyermekek által szájba vehető termékeknél szigorúbb szabályozást vezetnek be – ismertette.
Magyar Éva azt mondta: az európai uniós forrásokhoz történő hozzáférés érdekében a kormány kezdeményezte négy energetikai törvény módosítását. Közölte: a szélerőművek magassági korlátja 199 méterre emelkedik.
Elmondta:
a törvénymódosítások célja, hogy Magyarország teljesítse a helyreállítási terv energetikai vállalásait; összesen 868 milliárd forint hazahozatala válik lehetővé ezzel. A javaslat emellett elősegíti a megújuló energiatermelés, azon belül főleg a szélenergia elterjedését, ez pedig növeli Magyarország energiafüggetlenségét.
Ismertetése szerint a javaslat pontosítja a szárazföldi szélerőművek létesítésére alkalmas, úgynevezett könnyített térségek kijelölésének szabályait, és a szélerőművek magassági korlátja a jelenlegi 130 méterről 199 méterre emelkedik. A kormány ezzel nemcsak védi, de fenntarthatóvá is teszi a rezsicsökkentést, ugyanis minél több hazai megújuló energiát lehet termelni, annál stabilabban lehet biztosítani a magyar családok számára a kedvezményes árú energiát – hangsúlyozta Magyar Éva.
Dinamikus árazású villamosenergia-szerződések
Szólt arról is, lehetővé válik, hogy a háztartások és a mikrovállalkozások önkéntesen dinamikus árazású villamosenergia-szerződést kössenek, ha rendelkeznek okosmérővel.
Kitért arra, hogy a kormány vizsgálja a háztartási és a kisebb termelők által visszatáplált villamosenergia átvételi ára, valamint a fogyasztói oldalon fizetett villamosenergia ár közötti jelentős különbséget is. A cél egy méltányos, a saját energiatermelést ösztönző elszámolási rendszer kialakítása – hangsúlyozta, hozzátéve, úgy kell igazságosabb szabályokat kialakítani, hogy közben a hálózat fenntartásának, a fejlesztésének és az ellátásbiztonságnak a költségei is fedezhetők maradjanak.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozása
Szondi Vanda kormányszóvivő arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának előestéjén, idén október 22-én hozzáférhetővé válnak az elmúlt rendszer egyes titkosszolgálati iratai, az úgynevezett hatos karton és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatai.
Ismertetése szerint a kormány szerdai ülésén tárgyalt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, és új törvényjavaslat benyújtásáról döntött az 1990-es rendszerváltástól máig be nem váltott ígéretek teljesítésére.
Elmondta, a beszervezési dossziékat és a P-mappákat, -naplókat folyamatosan, de legkésőbb december 31-ig teszik közzé.
A kormányszóvivő úgy fogalmazott: “a szimbolikus dátum rámutat arra is, hogy a forradalom örökségéhez a múlt megismerésének szabadsága is hozzátartozik”.
Szondi Vanda hangsúlyozta, a nyilvánosság nem jelent válogatás nélküli adatközlést. A javaslat kizárja például a személyi azonosító nyilvánosságra hozatalát és védi az olyan különösen érzékeny adatokat, mint az egészségügyi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. A megfigyeltek, az áldozatok és a harmadik személyek adatait anonimizálni kell minden olyan esetben, ahol ez indokolt – magyarázta.
Hozzétette, a törvényjavaslat nem szűkíti le a feltárást az ügynökökre, hanem pontosan meghatározza, kinek milyen szerepe volt.
Beszámolt arról, hogy
a kormány javaslatára létrejön a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság, amelynek munkájában nemzetbiztonsági szakemberek mellett történészek, levéltárosok, jogászok vesznek részt. Megjegyeze, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepe is megerősödik.
Közölte, az összes kormányzati szervet arra kérik, hogy adja át a levéltárnak a nála lévő 1990 előtti releváns adatokat. A javaslat célja, hogy egyensúlyt teremtsen a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog és a jelenleg is fennálló nemzetbiztonsági érdekek védelme között.
Akkufeldolgozók ügye
Magyar Éva arról is beszélt, hogy törvényjavaslatot nyújt be a kormány az Országgyűlésnek, amely megszünteti az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínének kijelölésére vonatkozó miniszteri jogkört.
Elmondta: eddig a gazdasági és energetikai miniszter egy személyben dönthetett az üzemek helyszínéről, a kormány viszont úgy látja, hogy az akkumulátoripari beruházások engedélyezése nem alakulhat egyedi miniszteri döntéseken, hanem átlátható és objektív hatósági eljárásokra van szükség.
Megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok
Magyar Éva kormányszóvivő szólt arról is, hogy a kabinet döntése értelmében a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat.
Felidézte, a kormány már korábban döntött arról, hogy megszűnik a kekva-modell. Az egyetemet nem fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok már idén augusztus 31-ével befejezik a működésüket, az egyetemet fenntartók pedig 2027. augusztus 1-vel szűnnek meg – mondta.
Köböl Anita kormányszóvivő közölte:
szerdán döntöttek a költségvetés átláthatóságával kapcsolatban, ez elsősorban technikai kérdéseket jelent. A cél az, hogy a közpénzek felhasználása követhető, ellenőrizhető és számonkérhető legyen, a módosítások ezért szigorú közpénzügyi szabályokat teremtenek és világosabb keretek közé szorítják az állami kötelezettségvállalásokat
– emelte ki.
Kifejtette: megváltozik a költségvetés benyújtásának rendje, a szeptember 30-i határidő helyett a kormány a jövőben október 1. és 31. között nyújthatja be a következő évi büdzsét az Országgyűlésnek, a tervezés így frissebb gazdasági jelentésekre és pontosabb évközi számokra épülhet.
Közölte: a fontos pénzügyi döntéseket kötelező lesz nyilvános kormányhatározatban rögzíteni, ilyen például a rendkívüli tartalék felhasználása, a pénzek átcsoportosítása, a költségvetési címrend módosítása, valamint az 5 milliárd forintot elérő és meghaladó állami kötelezettségvállalás, valamint szigorodnak a kötelezettségvállalás szabályai is.
A kormány megszünteti annak a lehetőségét, hogy egyedi döntéssel lehessen olyan kiadást engedélyezni, amire nincs előzetesen jóváhagyott költségvetési fedezet: főszabály szerint az állam csak olyan kötelezettségeket vállalhat, ami mögött megvan a szükséges forrás – magyarázta.
Kitért rá: a javaslat rendezi az uniós helyreállítási hitelhez kapcsolódó pénzügyi garanciákat, a Magyar Fejlesztési Bank 688 millió eurós tőkeemeléséhez a szükséges forrásokat elkülönítik egy Európai Beruházási Bank által kezelt alap számára.
Versenyképes Járások program
Megjegyezte: változik a Versenyképes Járások program finanszírozásának ütemezése, az érintett önkormányzatok csak egy ütemben, novemberben teljesítik befizetésüket a területfejlesztési alapba.
Azt is mondta: emellett a javaslat a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség hiteleihez kapcsolódó állami kezességi szabályt módosítja, az állam beáll garanciavállalásként a hitel mögé.
Szondi Vanda kormányszóvivő a Nemzeti Együttműködési Alap működésének átfogó átvilágításáról beszélt. Kifejtette: ez az egyik legfontosabb állami civil támogatási rendszer, ezért különösen fontos, hogy a források elosztása átlátható, tisztességes és ellenőrizhető legyen.
Közölte: a kormány azt szeretné tudni, hogy a megítélt támogatások mennyiben szolgálták a törvényben meghatározott célokat, és hogy a döntések szabályosan születtek-e meg. A vizsgálat kiterjed a pályázati kiírásokra, a támogatási döntések mechanizmusára, a kollégiumok működésére és a civil jelöltállítási rendszerre is – sorolta. Hozzátette: nem egy-egy ügy, hanem a teljes működési logika vizsgálata lesz a cél.
Hangsúlyozta: a cél egy olyan rendszer, amelyben a civil szervezetek kiszámíthatóan és igazságosan juthatnak forráshoz.
Elmondta: 2026. augusztus 1-jéig kell elkészíteni a vizsgálatot, ezt követően augusztus 31-ig készülhet javaslat az új civil támogatási koncepcióra.
Magyar Éva arról is beszélt, hogy kezdeményezik az energetikai törvények módosítását az uniós irányelveknek megfelelően, az állami beszerzéseknél prioritásként kell majd kezelni az energiahatékonyságot.
Papp László távozzon
Magyar Péter miniszterelnök kijelentette, Papp Lászlónak (Fidesz) már senki nem hisz Debrecenben, a polgármesternek egyetlen lehetősége van: távozik azonnal a hivatalából “a bukott alpolgármestereivel együtt”.
A kormányfő kiemelte: Papp László 12 éve vezeti Debrecent, és teljesen egyértelműen személyes és politikai felelősséget visel azért, ami a városban történik. “Ő volt az akkumulátorgyárak védőszentje” Debrecenben, sokat tett azért, hogy a kínai és dél-koreai gyáregységek oda kerüljenek az óriási lakossági tiltakozás ellenére, és hogy gyorsan megépülhessenek sok állami támogatással, átláthatatlan módon – közölte.
Hangsúlyozta: a polgármesternek pontos tudomása volt az óriási szennyezésekről, amelyek ezekből a gyárakból jönnek, pontos tudomása volt évek óta azokról a határérték-túllépésekről, amelyekről most elkezdett beszélni.
A kormányfő kitért rá: az alpolgármesterek mindketten óriási vereséget szenvedtek az áprilisi választáson és továbbra is ott vannak alpolgármesterként. Nekik mind szerepük volt ezen gyárak felépítésében, a szabályok be nem tartásában, úgyhogy “most, évekkel később, mikor lebuknak, hiába tesznek úgy”, mint ha a lakosság mellett állnának – fogalmazott.
Iskolakezdési támogatás
Magyar Péter kiemelte: mintegy 400 ezer gyermek családja kap 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást. Közlése szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, jóval több mint 100 ezer gyerek mellett, a tartósan beteg, súlyos fogyatékossággal élő, emelt szintű családi pótlékra jogosult, a speciális nevelési igényű gyermekek mellett azok után is kifizetik ezt az összeget, akik részt vesznek a Dobbantó programban vagy a műhelyiskolai képzésben, egyszülős családban, gyermekvédelmi intézményben vagy nevelőszülőnél élnek, vagy árvaellátásban részesülnek.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint az összeg első felét augusztus 24-ig utalják el, a második részletet pedig novemberben, utalvány formájában adják; utóbbiról külön jogszabályt alkotnak majd, amely azt is tartalmazza, ez milyen körben használható fel.
2027-ben már egy komplexebb, még fókuszáltabb rendszert fogunk bevezetni – ígérte a miniszterelnök.
Aki itt él Magyarországon, a valóságban, az tudja, hogy szülők százezrei aggódnak, hogy miként tudják megkezdeni a gyermekek a tanévet – jegyezte meg a kormányfő, kijelentve, “Magyarországon egyetlen kisgyermek sem indulhat hátrányból azért, mert a családja nehéz helyzetben él”.
Arról beszélt: az előző kormány átláthatatlan szociális rendszert hagyott hátra, amelyből alapvető nyilvántartási rendszerek hiányoznak, így a bevezetésre kerülő megoldás “valószínűleg nem egy tökéletes rendszer”, lesz, aki kimarad és lesz, aki nem rászorulóként megkapja a juttatást.
Az intézkedést Magyar Péter a működő és emberséges Magyarország érdekében tett lépések egyik fontos elemének nevezte.
A kormányfő elmondta: a venezuelai földrengés után a kormány felvette a kapcsolatot a helyi kabinettel, a dél-amerikai országban élő magyar közösséggel és az illetékes uniós szervekkel.
Közölte: az utóbbiakon keresztül célba juttatandó, 250 millió forint értékű egészségügyi segély nyújtásáról hoztak döntést, valamint 100 milliós gyorssegélyt adnak a legsürgetőbb mentési, helyreállítási és humanitárius munkákhoz, továbbá 50 millió forinttal támogatják a sok magyarnak menedéket adó caracasi Magyar Házat.
Magyar Péter jelezte: folyamatos kapcsolatban állnak az érintettekkel, a jelenlegi információ szerint több magyar családot ért súlyos anyagi kár, de egyetlen magyar sem halt meg a földrengésben.
Az elmúlt hetek “hőkupolájáról” szólva Magyar Péter elmondta: Magyarország történetének talán legsúlyosabb hőhullámát kellett átvészelnünk, a kormány pedig központi koordináció mellett szervezte a védekezést, állami intézményekkel és civilekkel együttműködve biztosította az ország működőképességének fenntartását.
Hangsúlyozta:
évtizedes fejlesztési, felújítás hiányokkal küzd a hazai víziközmű-rendszer, mivel “az Orbán-kormány erre a szférára szinte semmit nem költött”, ezért a víz 20-30 százaléka elvész a hálózatban. Elsődleges feladatnak az ivóvíz-ellátás fenntartását nevezte, felidézve, hogy 120 településen kellett harmadfokú vízkorlátozást elrendelni “hogy a teljes rendszer összeomlását elkerüljük”.
A miniszterelnök megemlítette, a kánikula Magyarországon szerencsére nem járt olyan rendkívüli károkkal és halálesetekkel, mint amilyeneket a kontinens nyugati felén lehetett tapasztalni, majd jelezte, a kormányzat megkezdi Magyarország vízgazdálkodásának átfogó megújítását.
A miniszterelnök közölte: nagyon fontos és gyümölcsöző tárgyalásokat folytattak a kormány képviselői csütörtökön a Velencei Bizottsággal.
Elmondta: egyetértés volt abban, hogy fontos Magyarországon a demokrácia és a jogállam helyreállítása, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítése. Megállapodtak, hogy rendszeres kapcsolatot tartanak a Velencei Bizottsággal, amelyet tanácsadó testületként jellemzett.
Hasznos egy tanácsadó szervezettel együttműködni, ez is különbség az Orbán- és a Tisza-kormány között – mutatott rá a miniszterelnök.
Felidézte, hogy az Orbán-kormány idején 27 véleményt fogalmazott meg a Velencei Bizottság, amiből egyetlen egyet sem fogadott meg az Orbán-kormány. Élesen kritizálta a Velencei Bizottságot az előző kabinet és volt, amikor ők voltak a főellenség, aztán jött Soros György, az Európai Bizottság. Mi teljesen más hangnemben tárgyaltunk a Velencei Bizottsággal – mondta, és kitért arra is: a testület üdvözölte, hogy elindul egy hosszú távú alkotmányozási folyamat, hogy legyen valódi, a nép és minden érdekelt által megtárgyalt és elfogadott alkotmánya Magyarországnak.
A találkozón a kormány részéről Magyar Péter mellett jelen volt még Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, Ruff Bálint, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Görög Márta igazságügyi miniszter. A bizottságot a Velencei Bizottság elnöke, annak főtitkára, az osztrák Alkotmánybíróság elnöke képviselte.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy rövidesen – a héten vagy legkésőbb a jövő hét elején – az Országgyűlés elé kerül az alaptörvény 17. módosításának végleges javaslata. Elmondta: a kormány tárgyalta a beérkezett társadalmi és szakértői észrevételeket.
Közölte: a kormány és a Tisza-frakció még nem hozta meg végleges döntését, de a nagy többség szigorítást kért. Példaként említette a képviselői mandátumok korlátozásának kiterjesztését más pozíciókra vagy 12 évről 8 évre rövidítést. Voltak olyanok is, pár százalék, akik kritikát fogalmaztak meg és jogállami garanciákat akarnak látni – tette hozzá Magyar Péter.
“Várhatóan nagy változás e területen nem lesz” – közölte, de nem akarta prejudikálni sem a kormány, sem a frakció döntését, türelmet kért a végleges javaslatig.
A kormányfő elmondta: rengeteg kérés érkezett, és volt ilyen vállalásuk is, hogy visszanevezik a vármegyéket megyékre, a főispánok pedig kormánymegbízottak lesznek, ezt is még ebben az alaptörvény-módosításban rendezik. Magyarországon a 21. században nem földesurakra, nem főispánokra, nem oligarchákra, hanem modern európai államra van szükség – fogalmazott.
Reményét fejezte ki, hogy a régi táblák még megvannak. Jelezte: nemcsak alaptörvényt kell módosítani, hanem több mint száz jogszabályt a főispánok átnevezése miatt. Az egész kormányhivatali rendszert is átalakítják az ősz folyamán, a szakhatóságok sok helyen önállóvá válnak, feladatok visszakerülnek oda ahol voltak, hogy valódi munkát lehessen végezni valódi felelősségi körrel.
Az alkotmánybírák esetében is lesz változás az alaptörvényben, eszerint hat évre lehet majd választani őket a mostani 12 év helyett – közölte. Emellett újraválaszthatóak lesznek egyszer.
Jelezte: abban hisznek, hogy ilyen hosszú időre nem helyes kinevezni sem alkotmánybírót, sem más tisztségviselőket. Hat év a leghosszabb idő, ami belátható és nem köti meg előre a következő kormányok és az ország kezét.
Magyar Péter közölte: azonnali vizsgálatot kért Kapitány Istvántól a napokban elhunyt két postás ügyében, a gazdasági és energetikai miniszter pedig már kapcsolatba lépett a Magyar Postával. Az első vizsgálat szerint nincsenek összefüggésben a június végi esetek a hőséggel, de a vizsgálat lezárultáig ez biztosan nem mondható el – mondta.
Közmédia
A közmédia átalakításával kapcsolatos kérdésre a miniszterelnök kifejtette: ideiglenes operatív vezetőt neveznek ki a közmédia élére. Mint mondta: nem örül, hogy “egy évi 160 milliárd forint közpénzből működő közmédiába ilyen átvilágítót kell kinevezni, és hogy ilyen elképesztő helyzetbe sodorta” a nagy múltú közmédiát az előző hatalom.
Közölte: azért választották Horváth Andrást, mert ért a médiajoghoz és ügyvédként nagy cégek átvilágításával foglalkozik. Azt kérte a közmédia munkatársaitól, hogy működjenek együtt az új operatív vezetéssel.
Elmondta: a cél egy független és szabad, lehetőség szerint objektív közmédia. “A nyolcvanas évek végén nagyobb szabadság volt a Magyar Televízióban, mint az Orbán-kormány utolsó éveiben ” – fogalmazott.
Kitért rá: remélhetőleg október 23-a előtt meglesz az új, független, nyilvános pályázaton kiválasztott vezetés.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az alaptörvény-módosítás társadalmi egyeztetésére 23 ezernél több észrevétel érkezett, ezeket mesterséges intelligencia segítségével értékelték. A visszajelzők 90 százaléka egyetértő véleményt írt – tette hozzá.
Azt mondta: ugyanakkor most egy átmeneti intézkedésről van szó, később lesz egy hosszú alkotmányozási folyamat. Az emberek világosan ismerték a választás előtt a Tisza javaslatait, és ennek tudatában hatalmazták fel ilyen mértékben a pártot a kormányzásra – jelentette ki.
Arról is beszélt, a vízfogyasztás mérséklésére tett felhívások eredményesek voltak, sokan komolyan vették a kéréseket.
Egy szó sem – válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a Velencei Bizottság tagjaival folytatott megbeszélésen elhangzott-e Sulyok Tamás államfő eltávolításával kapcsolatban kérdés, javaslat, kritika.
Kérdezték a véleményét arról, hogy Áder János volt köztársasági elnök alkotmányos puccsnak tartja a Sulyok Tamás körüli helyzetet. Magyar Péter azt mondta, érti a sértődöttséget Áder János szavai mögött, hiszen a kekvák állami tulajdonba vételével a hozzá köthető “milliárdos pénzszivattyú alapítvány” is állami fenntartásba kerül, és “elesik egy nagy bevételtől ő is meg a sameszai is”.
Hozzátette: a Kék Bolygó Alapítványból évek óta lapátolták ki a közpénzt. Nem elég, hogy a volt államfő kapja a havi hatmillió forintját, hogy másfél milliárd forintért felújítottak neki a magyar emberek egy villát, hogy jár neki sofőr, komornyik, neki még kellett egy alapítvány, egy tőkealap is – mondta, hozzátéve, hogy szerinte Áder János szavai nevetségesek, hiteltelenek és senkit nem érdekelnek.
A Várhelyi Olivér uniós biztossal kapcsolatban felmerült kémkedési vádakról szóló friss, a Politicóban megjelent cikkel összefüggésben azt kérdezték a kormányfőtől, visszahívják-e a posztjáról a biztost. Magyar Péter közölte, az ügyben az Európai Bizottság elnöke tud eljárni, vagy az Európai Parlament tudja kezdeményezni az eltávolítását, a magyar kormánynak csak jelölési joga van.
Új elnök a NAV élén
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének jelölt Tamásné Czinege Csillával kapcsolatos kritikákra úgy reagált: “nem lett kinevezve az illető”. Elmondta, az adóhatóság elnökhelyettesei közül többeket eltávolított a pénzügyminiszter, majd megkereste azokat a területeket, amelyek a legkevésbé tűntek “fertőzöttnek”, és Tamásné Czinege Csillára esett a választása egy átmeneti időre.
Magyar Péter közölte, a pénzügyminiszter javasolni fogja, hogy a jövőben válasszák szét a két funkciót: lesz egy adópolitikáért felelős államtitkár a kormányban és lesz egy NAV-elnök is, utóbbi posztra nyilvános pályázatot írnak ki.
A családi pótlék duplázására vonatkozó kérdésre a kormányfő azt mondta, bármilyen szociális juttatás akkor tárgyalható, ha megvan a 2026-os új költségvetés tervezete és a 2027-es büdzsé számai.
A kormányülések dokumentálásáról azt mondta, hangfelvétel és emlékeztető készül azokról.
Az MTI kérdésére Magyar Péter azt közölte, szervezés alatt van vatikáni látogatása, de ennek még nincsen konkrét időpontja.
Visszahelyezik a javítóintézeteket a gyermekvédelmi rendszerbe
Az MTI felvetésére elmondta:
visszahelyezik a javítóintézeteket a gyermekvédelmi rendszerbe, és meg fogják változtatni az azokra vonatkozó szabályokat. Utóbbiak kapcsán elmondta: a javaslatok egy része a béremeléshez, egy másik része pedig a működési modell módosításához kapcsolódik.
Arról, miért utalvány formájában fizetik ki az iskolakezdési támogatás második részletét, elmondta, jogos elvárás, hogy ezt a 40 milliárd forintot a szülők tényleg a gyerekekre költsék. Mint mondta, az átfutási idő miatt az augusztusi kifizetések esetében már nem tudják kialakítani az utalványozáshoz szükséges kártyarendszert.
Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter magánrepülős útjainak költségeiről Magyar Péter elmondta: nem véletlenül hozták nyilvánosságra az azzal kapcsolatos adatokat. Az átvilágítás során azt tapasztalják, hogy “nem csak politikailag, erkölcsileg, emberileg vállalhatatlan” az előző kormány számos tette, és ha szükséges, feljelentést tesznek.
Minden minisztériumban készülnek feljelentések, csak még a nagy részüket nem adták be. Lehet, hogy ezen a területen is sor kerül ilyenre – fogalmazott, hozzátéve, “egész elképesztő dolgokat” hallott arról, mik történtek korábban a külügyi tárcánál.
Hozzátette: ő fapados légitársasággal utazik az ankarai NATO-csúcsra.
Nagyon szigorúan elvárja a miniszterektől, hogy mutassanak példát és a legnagyobb visszafogottsággal, szerénységgel és a átláthatósággal bánjanak a közpénzzel – jelentette ki. Mint mondta, ez mutatkozik majd meg az állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak számában és fizetésében is.
