Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a trianoni békediktátum 106. évfordulója, a nemzeti összetartozás napja alkalmából 2026. június 4-én megemlékezést és koszorúzást rendezett.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint a megemlékezés reggel a Kossuth téren kezdődött, ahol a Magyar Honvédség és a Debreceni Helyőrségi Zenekar közreműködésével felvonták Magyarország lobogóját, majd félárbócra engedték. Kora este a Bem téren az Országzászló felvonását és félárbócra engedését követően „Egy nemzet, egy lélek…” címmel ünnepi megemlékezésre került sor Émile Guillaume Magyar fájdalom című szobra előtt. A műsorban közreműködött a Csokonai Nemzeti Színház, a Debreceni Ady Endre Gimnázium, a Debreceni Népi Együttes, a Székelyudvarhelyi Ifjúsági Néptáncegyüttes, valamint a Homály Banda.
Papp László polgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy 1920. június 4-e minden magyart érintő sorscsapás, amelynek következményei ma is meghatározzák a Kárpát-medencei magyarság életét. Kiemelte: különösen fájdalmas, hogy a békediktátum rombolása közvetlenül az első világháború addig elképzelhetetlen pusztításai után következett be, valamint a trianoni döntés alapvetően hatalmi érdekeket tükrözött, miközben félmillió magyar volt kénytelen elhagyni szülőföldjét. Európa XX. századi történelmének ez volt az egyik első igazán nagy léptékű menekültdrámája. Hozzátette: hol voltak akkor a wilsoni elvek, hol volt az utódállamok által hivatkozott etnikai önrendelkezési jog, ma már tudjuk, hogy mindez csak a győztes nemzeteket illette meg.
A polgármester felidézte Debrecen történelmi szerepét és jelentőségét. Mint mondta az első világháborút és a békediktátumot követően a város nem tört meg, hanem fejlesztésekbe és beruházásokba kezdett, hogy erősítse a lelkileg összetört közösséget. Így valósulhattak meg az egyetem és a klinikák építkezései, erősödhetett az egészségügyi és szociális ellátás. Kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtizedben határokon túlnyúló együttműködések jöhettek létre, a schengeni határok bővülésével pedig – amelynek tavaly január 1-je óta Románia is tagjává vált – sokkal szabadabban lehet átlépni azokon a mesterséges vonalakon, amelyek évtizedekig elválasztották egymástól a határon inneni és túli magyarokat. Az Európai Unió adta lehetőségek között pedig elsősorban rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e újra egyesíteni a történelem által szétszabdalt ország és nemzetrészeket.
Papp László kitért arra is, hogy az 1933-ban felállított Magyar fájdalom szobor különleges üzenetet hordoz. Egy francia művész, Émile Guillaume alkotásaként, egy angol arisztokrata adományának támogatásával jött létre, ezzel is hozzájárulva a nemzetek közötti feszültségek oldásához. A szobrot felavató akkori polgármester, Vásáry István szavait idézve emlékeztetett: „A világ minden népe szenved, és nincs addig gyógyulás, amíg a magyar seb meg nem gyógyult.”
Papp László hangsúlyozta: a trianoni békediktátum 106. évfordulóján is erősíteni kell nemzetünk összetartozását.
Nem szabad engedni azoknak a törekvéseknek, amelyek elválasztani akarják egymástól a határon inneni és túli magyarokat
– sokkal inkább azt kell erősíteni, ami összeköt.
Papp szokásához hiven nem fejtette ki, nem egyértelműsítette, hogy kire vagy mire gondol, de megjegyeznénk, a magyarság kettéválasztásában eddig imádott pártja, a Fidesz jeleskedett.
Hozzátette: a mohácsi vész 500., II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 350. évfordulóján erőt adhat, hogy bár a történelem során számos tragédia érte a magyarságot, ma mégis él, erősödik és gyarapszik a Kárpát-medencében.
Beszédét azzal zárta: ahhoz, hogy elkerülhessünk egy újabb tragédiát, az a legfontosabb küldetésünk, hogy tegyünk meg mindent a külső és belső békénkért, Debrecen, a régió, az ország és a nemzet jövőjéért, mert csak valódi békében lehetséges biztonsággal jövőt tervezni, kiszámíthatóan gyarapodni és minőségi életet élni.
A beszédet követően elhelyezték az emlékezés koszorúit Émile Guillaume Magyar fájdalom című szobránál. A rendezvény a Szózattal, a Magyar takarodóval és a Székely Himnusszal ért véget.
Fotó: debrecen.hu
