A Vekeri-tó, Debrecen egykori kedvelt kiránduló- és nem utolsósorban horgászhelye alig emlékeztet már régi önmagára. A víz teljesen eltűnt belőle, a tavat tápláló Kati-ér is kiszáradt, és 2026 májusában már azt tapasztaltuk, hogy a gyorsabb növésű facsemeték is megjelentek a mederben.
Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy a tavalyi állapotokhoz képest tovább romlott a helyzet. A fénykorában méter fölötti vízoszlop helyén kányafűmező lengedezik a szélben, a mederben pedig sorra hajtanak ki a fűzfacsemeték – nem ritkán embermagasságúra fejlődve.
Víz már a hidak környékén sincs, ahol szűk két éve még törpeharcsa is akadt a hobbipecások horgára. Ma már azt az állapotot is visszasírjuk.
A Vekeri-tó közelében találunk néhány tervszerűen ültetett facsemetét is – abból a tízezerből, amelyet a városvezetés ígért a lakosságnak. Mint a felvételeken látható, ezek jelentős része is igen rossz egészségi állapotban van.
Fotókon és videón a Vekeri-tó 2026. május végi állapota:
Így mentenék a menthetőt
A debreceni önkormányzat Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága tavaly decemberben arra jutott, hogy a város a KEHOP Plusz program keretében három nagy projektet indítana el a zöld-kék infrastruktúra fejlesztése érdekében. A tervek között szerepel egy új ökopark létrehozása a Tócó térségében, a Kondoros-menti csapadékvíz-visszatartó rendszer kiépítése, valamint kiemelt elemként a Vekeri-tó rehabilitációja. A beruházások szorosan kapcsolódnak a Civaqua II programhoz, amely Debrecen hosszú távú vízutánpótlását biztosítja.
A fejlesztések egyik legfontosabb eleme a Vekeri-tó helyreállítása. A tervek szerint az északi részen visszaállítják a korábbi, mintegy 7,2 hektáros nyílt vízfelületet az elnádasodott réteg eltávolításával, ugyanakkor a tófeneket nem mélyítik tovább, hogy megőrizzék a terület természetes vízmegtartó képességét. A déli részen megmarad a természetes nádas élőhely, így a rehabilitáció természetvédelmi szempontokat is figyelembe vesz.
A vízutánpótlást egy új vezérárok biztosítja majd, amely a Civaqua II rendszeréből juttat vizet a tómederbe. A szakemberek szerint a feltöltődés során további kisebb nyílt vízfelületek is kialakulhatnak. A tó környezetében mintegy 10 hektáron valósulna meg zöld infrastruktúra-fejlesztés: új fafajokat telepítenének az elöregedett nyárfák helyére, míg a központi részen jóléti funkciókat alakítanának ki játszótérrel, esőbeállókkal és tűzrakó helyekkel.
A bizottsági ülésen hangsúlyozták, hogy a cél nem csupán az extrém száraz időszakok kezelése, hanem egy hosszú távon fenntartható, kiegyensúlyozott vízháztartás kialakítása Debrecenben és térségében.
Korábbi helyzetjelentéseink:
Elkeserítő! A Vekeri-tó élővilága már kora tavasszal lenullázódott










