Kettős elismerésben részesült Szabó Sándor, aki 25 éve dolgozik az Országos Mentőszolgálatnál, emellett 250 ezer kilométert vezetett le balesetmentesen. A Debreceni Napnak adott interjújában pályafutásának legmeghatározóbb pillanatairól, a nehéz esetekről és a mentőzés lelki terheiről beszélt.
Szabó Sándor ápolóként kezdte, majd öt év után gépkocsivezető lett, később szakápolói végzettséget is szerzett, az elmúlt években pedig mentőtechnikusként dolgozott. Mint mondta, a negyed évszázad alatt rengeteg emlékezetes feladatban vett részt, de leginkább a súlyos balesetek maradtak meg benne.
“Amikor megérkezünk egy helyszínre, sokszor semmit nem tudunk arról, mi történt. Ilyenkor nagyon gyors döntéseket kell hozni” – fogalmazott. Kiemelte, hogy az elsőként kiérkező mentős felelőssége óriási, hiszen neki kell felmérnie a helyzet súlyosságát és jeleznie az irányításnak, szükség van-e további egységekre vagy speciális szakemberekre.
A legnehezebb esetek között a gyermekbaleseteket és a halálos sérülésekkel járó tragédiákat említette. Elárulta, vannak olyan esetek, amelyek húsz év elteltével is élénken élnek benne.
“A legelső újraélesztésre például ma is pontosan emlékszem. Az ilyen élményeket nem felejti el az ember”
– mondta.
Hozzátette, az évek során a tapasztalat segít abban, hogy a mentősök jobban tudják kezelni a lelki terheket, de bizonyos esetek mindig mély nyomot hagynak bennük.
Arra a kérdésre, hány ember életét sikerült megmenteni pályafutása során, azt mondta: pontos számot lehetetlen mondani, de nagyon sok embernek segíthettek az elmúlt 25 év alatt.
– N. Nagy Sándor –
