Kiss László szerint súlyos szakmai hibák és rossz döntések sorozata vezetett oda, hogy visszavonták a Debrecen és Nyíregyháza közötti vasútvonal felújítására kiírt tendert. A megyei önkormányzati képviselőközösségi oldalán azt írta: a projekt leállítása nemcsak szakmai kudarc, hanem a térség ingázóinak komoly csalódás is.
Kiss László az Átlátszó cikke alapján sorolta, milyen problémákat látott a pályázat előkészítésében. Példaként említette, hogy a kiírásban szereplő 48 hónapos határidőt a MÁV szakemberei is irreálisnak tartották, mert szerintük legalább 68 hónapra lett volna szükség a munkák elvégzéséhez. Azt is kifogásolta, hogy a pályázók hiába jelezték a hiányos terveket, az Építési és Közlekedési Minisztérium érdemi válasz helyett többször ugyanazt az általános választ adta.
A tervek több ponton is komoly hiányosságokat tartalmaztak. A Debrecen–Fényesudvarnál tervezett parkolóház esetében például nem álltak rendelkezésre olyan adatok, amelyek alapján felelős ajánlatot lehetett volna tenni. A júliatelepi megállónál pedig úgy számoltak a peronok áthelyezésével, hogy közben a gyalogos megközelítést nem oldották meg, ami szerinte teljesen életszerűtlen helyzetet eredményezett volna.
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós engedélyeztetés önmagában több mint egy évet vesz igénybe, ennek ellenére a projekt átadását 2027-re ígérték. Úgy látja, már ez is jól mutatja, mennyire nem voltak összhangban a tervek a valósággal.
Több település is nagyon rosszul járt
Kiss László több települést is kiemelt, amelyek szerinte különösen rosszul jártak a tender visszavonásával. Bocskaikertben elmarad a megálló korszerűsítése, a Júliatelepen egy fontos átszállópont kialakítása került le a napirendről, míg Hajdúhadházon, Tégláson és Újfehértón szintén elmaradnak a tervezett fejlesztések, például az akadálymentesítés és az utasforgalmi terek megújítása.
A bejegyzésben a debreceni közlekedési helyzetre is kitért. Mint rámutatott, a projekt nemcsak a vasútról szólt, hanem a város keleti részének és a belvárosnak a kapcsolatáról is. Úgy fogalmazott, hogy a Sámsoni úti aluljáró és a Vágóhíd utcai felüljáró fejlesztése nélkül a környék közlekedése továbbra is problémás marad, miközben a városrészben jelentős lakásépítések zajlanak.
Kiss László kezdeményezi, hogy az ügyet a Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Bizottság vegye napirendre, és vizsgálják meg részletesen a történteket. Szerinte új alapokra kell helyezni a projektet: a jövőben a helyi szakemberek és a MÁV bevonásával, reális határidőkkel és pontos műszaki tartalommal kellene újra kiírni a pályázatot.
Papp László felelőssége
A politikus egyúttal kérdéseket intézett Papp László polgármesterhez is:
Mégis mi a terve a Vágóhíd utcai felüljáróval és a Sámsoni úti aluljáróval most, hogy a kormányzati háttér összeomlott? Eddig a cseh kettőt nézte? Miért nézte tétlenül végig ezt a végtelenül kínos szerencsétlenkedést?
Majd figyelmeztetett, “elég volt a mellébeszélésből és a sablonválaszokból! Nem csupán válaszokat, hanem konkrét korrekciót kell elvárnunk: javítsák ki a Júliatelep megállónál a gyalogosforgalmat veszélyeztető tervezési hibákat, és tegyék rendbe a debreceni fejlesztések műszaki tartalmát!
Kiss László azt ígérte, lobbizni fog ez ügyben az új tárcánál.
