Bár még mindig választási lázban ég Debrecen, azért ne feledkezzünk el azokról sem, akiket idén díjazott a város.
Debrecen város napja alkalmából 2026. április 11-én ünnepi közgyűlést tartott Debrecen képviselő-testülete a Kölcsey Központban. Az eseményen díszpolgári címeket, Pro Urbe és Déri Frigyes-díjakat adott át Papp László polgármester.
Dr. Papp László személyesen és a város nevében is kifejezte elismerését és köszönetét a díjazottaknak azért, hogy mindannyian mintaadó elköteleződéssel, inspiráló lelkesedéssel, innovatív gondolkodással, bölcs vezetői szemlélettel, kitartóan munkálkodnak évtizedek óta saját szakmai pályájuk mellett Debrecenért is.
Kívánom, hogy Debrecen továbbra is legyen a lehetőségek városa, a tudás városa, a közösség városa! Egy olyan hely, ahol jó élni, dolgozni és jövőt építeni. Isten éltesse Debrecent! Isten éltesse az kitüntetetteket!
– ezzel zárta beszédét a polgármester, majd sor került a város elismeréseinek átadására.
Díszpolgárok
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város és polgárai anyagi, szellemi és erkölcsi gyarapodásában, fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerző, a város tekintélyét erősítő életmű elismeréseként Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott prof. dr. Balla József egyetemi tanárnak, a Belgyógyászati Klinika igazgatójának, a Nephrológiai Tanszék vezetőjének és Bartha Eleknek, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara professor emeritusának.
Prof. Dr. Balla József a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikájának igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát 1984-ben. 1988 és 1994 között az Amerikai Egyesült Államok Minnesotai Egyetemén kutatóorvosként dolgozott, és akkori munkájáért elnyerte a The Excellence in Clinical Research Award-ot (Klinikai Kutatási Kiválósági Díj), ezzel a Washington Post hasábjaira került. Hazatérése után a Debreceni Egyetemen saját kutatólaboratóriumot hozott létre.
Az elmúlt 30 év alatt munkatársaival a debreceni Vaszkuláris Biológiai Kutató Laboratóriumot a terület egyik nemzetközi központjává emelte. A kétezres években többek közt az érelmeszesedéssel kapcsolatos folyamatokat kutatta, valamint olyan szabályozórendszereket fedezett fel, melyek aktiválásával kivédhetőek a kóros sejttranszformációk, az erek és a szívbillentyűk meszesedése.
Tehetséges tanítványai közül kiemelhető olyan, aki az Amerikai Nephrológus Társaság elnöki posztját nyerte el. Vezető szerepet tölt be a vesebetegségek diagnosztikájához és kezeléséhez, valamint a szervpótláshoz kapcsolódó technikák magyarországi befogadtatásában. A tudományos és társadalmi fejlődés előmozdítása iránt elkötelezett Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a többek közt az orvostudományi kutatások ösztönzésével foglalkozó Academia Europaea tagjává választották.
Bartha Elek professor emeritust egyetemista kora óta szoros szálak fűzik a magyar népi kultúrához, a keresztény hitélet hagyományaihoz, Debrecen városához, a Debreceni Egyetemhez. Okleveles etnográfusként végzett a jogelőd Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1980-ban. 1983-ban doktorált, 1990-ben kandidátusi disszertációját védte meg az irodalomtudományok, illetve a folklór területén, 2002-ben pedig akadémiai doktori értekezését.
Fő kutatási területén, a néprajzon és vallástudományon belül a vallási néprajz, a kulturális ökológia, a folklór, a köztes-európai térség és a Balkán népei jelentik azon szűkebb témákat, ahol nemcsak magyarországi, hanem nemzetközi viszonylatban is jelentős tudományos tevékenységet fejtett ki. Munkásságának elismeréseként 1989-ben megkapta a Magyar Néprajzi Társaság Jankó János-díját, 2014-ben Debrecen Város Csokonai-díját, valamint 2004-ben a finnországi Kalevala Társaság külföldi tagjává választotta. 2021-ben Megyei Prima Díjban, Debrecen Város Pro Urbe Díjában, Györffy István-díjban részesült, valamint megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét. Közéleti tevékenysége is igen jelentős. 2013-tól 2025 végéig a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese volt.
Pro Urbe díjasok
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város fejlődését és jó hírnevét növelő, a helyi közösség javát szolgáló, évtizedeken keresztül kifejtett, közmegbecsülést érdemlő tevékenység elismeréseként Debrecen Város Pro Urbe Díját adományozta Aranyi Imrének, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium igazgatójának, Asbóth Anikó tanácsadónak, a Vojtina Bábszínház korábbi igazgatójának és Radics László mézeskalácsos népi iparművésznek, a népművészet mesterének.
Aranyi Imre több mint négy évtizede elkötelezetten szolgálja Debrecen város közösségét pedagógusként és iskolavezetőként. Munkássága szorosan összefonódott a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium történetével, amely 1996 óta az ő irányítása alatt vált nemcsak az ország egyik legeredményesebb középiskolájává, hanem Debrecen oktatási értékeinek hiteles képviselőjévé is. Vezetői hitvallásának középpontjában a diákok állnak: a tudás, az értékek és a közösség iránti felelősség átadása.
A Debreceni Tankerületi Központban középiskolai igazgatói munkaközösség-vezetőként segíti vezetőtársai szakmai munkáját, emellett a Debreceni Oktatási Tanács tagjaként aktívan részt vesz a város köznevelési stratégiájának alakításában. Személyes példamutatása, embersége és következetes értékrendje generációk számára jelent iránytűt. Pedagógusi és vezetői munkájával maradandó értéket teremtett Debrecen számára, hozzájárulva ahhoz, hogy a város neve a minőségi oktatással, tehetséggondozással és a közösség iránti felelősséggel forrjon össze.
2015-ben Debrecen Város Közoktatásáért Díjban részesült, 2019-ben megkapta a Debreceni Egyetem Jausz Béla-díját, 2022-ben Apáczai Csere János-díjjal ismerték el munkáját. 2023-ban városi és intézményi elismerésben részesült a Fazekas-gimnázium alapításának 150. évfordulója alkalmából, 2025-ben pedig Nemzedékek Jövőjéért Díjat kapott.
Asbóth Anikó neve több mint öt évtizede elválaszthatatlan a Vojtina Bábszínház történetétől és Debrecen kulturális életének alakulásától. Pályája 1975-ben kezdődött, amikor fiatal alkotóként az alapítók között csatlakozott a még amatőr keretek között működő Vojtina Bábegyütteshez.
Már ekkor megmutatkozott következetes hivatástudata, érzékenysége és szakmai elkötelezettsége, amely később az intézmény arculatát és fejlődési irányát is meghatározta. 1981-ben tanító-népművelő diplomát szerzett, majd bábszínészi végzettséget, így művészi és pedagógiai tudása szervesen kapcsolódott össze. Munkásságának egyik legfontosabb jellemzője, hogy a gyermekek iránti nevelői felelősséget sosem választotta külön a színházi alkotómunkától: számára a bábszínház egyszerre jelentett játékot, tanítást, közösségépítést és értékközvetítést. 1993. október 1-jén nevezték ki a bábszínház igazgatójává.
Irányítása alatt a korábbi együttes professzionális színházi közösséggé fejlődött. Tudatos társulatépítéssel, átgondolt repertoárral és stabil szakmai háttér megteremtésével biztos alapokra helyezte az intézmény működését. Mindezt úgy valósította meg, hogy közben megőrizte a Vojtina alapértékeit: a mese iránti tiszteletet, a gyermeki világ elfogadását és a közösségi élmény elsődlegességét. 2014-ben megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet, a 2017-es esztendő a Blattner Géza-díjat, illetve a Debrecen Kultúrájáért Díjat hozta el számára, 2018-ban pedig Debrecen Város Csokonai-díjában részesült.
Radics László a nagy múltú debreceni mézeskalácsos mesterség országosan legjelentősebb képviselője. Annak a népi kézműves hagyománynak a minőségi továbbéltetője, amely a debreceni Kerékgyártó Sándor mézeskalácsos mester nevéhez fűződik és a város egyik szimbólumává vált. Radics László a mesterséget apósától, a hajdúböszörményi Pázmándy Lászlótól tanulta. A családi örökség ápolásában az elmúlt négy évtizedben felesége is elválaszthatatlan társa, akinek segítsége nélkül nem lehetne fogalom a Radics-mézeskalács.
Radics László életében a mézeskalácsosság magas színvonalú művelése mellett az önzetlen tudásátadás is jellemző. Iskolákban, óvodákban a mai napig is nagy szeretettel vezet kézműves foglalkozásokat, türelmesen foglalkozik minden korosztállyal. Népszerűsíti a mézeskalácsos mesterséget, a hagyományokat, a város kulturális értékeit.
A Debreceni és Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnek megalakulása óta tagja. Szakbizottsági vezetőként feladatot vállal éppen úgy, ahogyan a Népművészeti Egyesületek Szövetsége mézeskalácsos szakmai bizottságában is. Több cikluson keresztül a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműves tagozatának alelnöke volt. 1993-ban népi iparművész címet kapott, 2015 óta a népművészet mestere, 2010-ben Debrecen Város Csokonai-díja, 2019-ben pedig Megyei Prima Díj elismerésben részesült.
Déri Frigyes-díjasok
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi közösség javát szolgáló, a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági életben elért kiemelkedő eredményért, a város fejlődéséhez, gyarapodásához és nemzetközi elismertségéhez történő hozzájárulás elismeréseként Debrecen Város Déri Frigyes-díját adományozta Miklóssy Ferencnek, a KEVIÉP Kft. ügyvezetőjének, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és Vaszkó Lászlónak, a V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezetőjének.
Miklóssy Ferenc közgazdász, mérnök-közgazdász. Több évtizedes szakmai és közéleti munkájával meghatározó szerepet tölt be a hazai vízügyi és gazdasági életben. Pályafutását a vízügyi ágazatban kezdte, ahol jelentős tapasztalatokat szerzett tervezés, kivitelezés és vízkárelhárítás területén, valamint fontos szerepet játszott a gépesítési fejlesztésekben.
A Kelet-Magyarországi Vízügyi Építő Vállalat, majd a KEVIÉP Kft. vezetőjeként számos hazai és nemzetközi infrastrukturális és környezetvédelmi beruházás megvalósítását irányította. Kiemelkedő közéleti tevékenysége révén hosszú évek óta a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara meghatározó vezető tisztségviselője.
Aktívan hozzájárult a gazdasági szereplők, az egyetemi szféra és a kormányzati oldal együttműködésének erősítéséhez, különösen Debrecen és a régió fejlődése érdekében. Munkásságát rangos elismerésekkel jutalmazták, többek között Debrecen díszpolgári címével, Pro Urbe Díjával és a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának díjával. Szakmai életútja és közösségépítő tevékenysége példaértékű.
Vaszkó László Kelet-Magyarország agrárrégió jellegére alapozva 1992-ben megálmodta és sikerre vitte Magyarország egyik meghatározó, évenként megrendezett agrár- és élelmiszeripari kiállítását, a Farmer-Expó Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásárt, melynek szervezője az általa alapított V-Trade Kiállítások Kft. A Farmer-Expót 2026-ban már 35. alkalommal rendezik meg. Az esemény jelentős hatással van a térség agrárvállalkozásainak fejlődésére.
Vaszkó László – felismerve a térség gazdasági igényeit – a Farmer-Expón kívül Debrecenben több jelentős szakkiállítást is szervezett. Ezek közé tartozik a Hajdú-Ép, amely építési és lakberendezési témákra fókuszál, valamint az EnergoExpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia, amely az energetikai szektor szakkiállítása. A V-Trade Kiállítások Kft. 1992 óta összesen csaknem 100 eseményt rendezett, melyek keretében mintegy 300 üzleti és tudományos konferenciát is tartottak.
A három és fél évtized alatt összesen 1 millió 300 ezer látogató érdeklődésére számot tartó eseményeken kiállító 12 ezer cég, illetve vállalkozás 540 ezer négyzetméternyi kiállítási területet igényelt. A Vaszkó László által alapított vállalkozások jelenleg mintegy 100 munkavállalónak biztosítanak megélhetést.
