“Külföldről finanszírozott hálózatépítés Magyarország második legnépesebb városában” címmel jelent meg egy jelentés a “Szuverenitásvédelmi Hivatal” honlapján. Szemezgetjük a lényegét.
A bevezetőben azt írják,
Debrecen a vidéki Magyarország egyik legfontosabb bástyája. A hasonló adottságú településekkel együtt 2010 után kiemelt célpontjává vált a Soros-hálózat befolyásszerző és nyomásgyakorló szervezeteinek. A hálózat országos vezetői átfogó stratégiát alkottak a város politikai, társadalmi és kulturális átalakítására.
Felismerték, hogy Debrecen nemzetközi jelentőségű gazdasági, infrastrukturális beruházásokat vonz, amelyekért jelentős vetélkedés zajlik az Európai Unió országai között. A hálózati szereplők azt is látták, hogy a megyeszékhelyen előidézett kulturális és társadalmi átalakítások megágyazhatnak a politikai változásnak. Bár a célkitűzésük az lehetett, hogy ezeknek a fejlesztéseknek az eltérítésével és megakadályozásával aláássák a kormány regionális támogatottságát, végső soron gazdasági versenyhátrányt, társadalmi károkat okoztak Magyarországnak.
A Debrecen behálózására tett kísérlet illeszkedik a Sorosstruktúrának az ellenzéki pártokkal közös, 2014 után általánossá váló törekvéséhez, amely arra épül, hogy a külföldi finanszírozók érdekeivel ellentétesnek ítélt kormányzat legyőzése csak a vidéki nagyvárosokon és vonzáskörzetükön keresztül valósulhat meg. A Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi jelentésében feltárta az Ökotárs Alapítványnak a Soroshálózat országos forráselosztó szervezeteként végzett tevékenységét,1 bemutatta szervezeti és személyi kapcsolati hálóját. Ebből kiindulva az Észak-Alföld régióban olyan helyi-regionális elosztó köré csoportosuló egységet tárt fel, amely jelentős külföldi, illetve közvetlen európai uniós támogatásban részesül. Ennek a hálózaton belüli körnek a központja Debrecenben található, tevékenységét arra a területre összpontosítja. Az előző tizenöt évben jelentős hídfőállást épített ki Debrecenben a Soros György és az amerikai globalista elit befolyása alatt álló magyarországi hálózat. Nyomásgyakorló tevékenysége lefedi a város gazdasági, társadalmi és politikai életét. A debreceni csoport országos súlyát David Pressman volt amerikai nagykövet helyi tevékenysége is alátámasztja, aki több alkalommal megjelent a helyi nyomásgyakorló szervezetek rendezvényein, más esetekben zárt ajtók mögött egyeztetett a vezetőikkel. A távozása előtti napokban a nagykövet további pénzforrásokkal jutalmazta a debreceni hálózati sajtót.
Megállapították: mást gondolnak a világról, mint a magyar kormány
A jelentés hosszasan elemzi az alábbi egyesületek tevékenységét, íme a rövid lényeg.
A Civil Kollégium Alapítvány (CKA) központi szerepet tölt be a Soros György és az amerikai Demokrata Párthoz kötődő adományozók által finanszírozott hálózatban. Az 1994-ben alapított szervezet közösségépítéssel és -fejlesztéssel foglalkozik, a szinte teljes egészében külföldi forrásból származó bevételének egy részét továbbadja hazai civil kezdeményezéseknek, más részét pedig az általa támogatott szervezetek képzésére, mentorálására költi. Fő támogatója a Soros György nevével fémjelzett Open Society Foundations (OSF), továbbá az Egyesült Államok költségvetéséből gazdálkodó National Endowment for Democracy (NED) is nagy összeggel járult hozzá a tevékenységéhez.
Az Alternatív Közösségek Egyesülete regionális-helyi forráselosztóként és -felhasználóként tevékenykedik. Elsősorban a társadalmi változások előidézését célzó törekvéseket, közösségszervező tevékenységet támogat, közvetlen feladata a nyomásgyakorlás érdekében végzett politikai mozgósítás és aktivizmus szervezése, például választási fórum rendezése.
Az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület jelenleg a hálózat forrásainak egyszerű felhasználója, bár korábban fontos hálózatépítő feladatai is voltak. A szervezet jelentősége folyamatosan csökken, ma már jellemzően kommunikációs feladatokat lát el, Facebook-oldalán a politikai nyomásgyakorló hálózathoz tartozó, országos és helyi szereplők bejegyzéseit, eseményeit terjeszti, továbbá a hálózati sajtóorgánumok (Debreciner, aHang) cikkeit
közvetíti.
A Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitikai Tanszékének óraadó oktatója, Giczey Péter már a kilencvenes évektől szervezője, központi alakja a debreceni hálózatnak, az általa irányított politikai nyomásgyakorló szervezeteken keresztül jelentős külföldi források felett rendelkezik, amelyeket részben továbboszt, részben maga használ fel.
Az Együtt Debrecenért Egyesület által működtetett Debreciner.hu a hálózat kommunikációs csatornája, szócsöve. A közvetlen Soros-támogatásban is részesülő, 90 százalékban külföldi forrásokból fenntartott hírportál a helyi közvélemény befolyásolása céljából továbbítja a nyilvánosságnak a hálózati szervezetek üzeneteit, beszámol a tevékenységükről, illetve közvetíti a hálózatot működtető külföldi érdekek megnyilvánulásairól.
A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) az észak-alföldi hálózat egyik forrásfelhasználója. A működéséhez szükséges támogatásokat elsősorban az Ökotárs Alapítvány vezette országos forráselosztó konzorciumtól – közvetetten tehát az Európai Bizottság CERV programjából – kapja. A szervezet a Debrecen Déli Gazdasági Övezet akkumulátoripari beruházásai kapcsán kifejtett, ellenzéki pártokkal összehangoltan végzett politikai nyomásgyakorló tevékenységét a környezetvédelmi aktivizmus, illetve a jogi érdekérvényesítés eszközeivel gyakorolja.
A Köz-Pont Ifjúsági Egyesület forrásfelhasználóként az ifjúságpolitika alakítását, a közösségi szervezetek építését végzi a hálózatban, más tagokkal együttműködve. A Köz-Pont bevallott küldetése a 10 és 30 év közötti fiatalok aktivizmusba való bevonása, valamint – a helyi, regionális és országos szervezetekkel, például az Alternatív Közösségek Egyesületével együttműködésben38 – az Észak-Alföld régió ifjúságpolitikájának alakítása. 39 Az egyesület megalakulása óta szervezeti és területi növekedésben van, immár az Észak-Alföld régió mindhárom vármegyéjében igyekszik meghatározó szerepbe kerülni az ifjúságpolitika alakításában.
Mi a gondja a kormánynak ezekkel a szervezetekkel?
Természetesen kizárólag az, hogy más a véleményük.
De lássuk a hivatalos indoklást:
A bemutatott szervezetekről elmondható, hogy döntően külföldi forrásból tevékenykednek. Ezek a pénzek részben az amerikai progresszív baloldali politikai erők és a globalista elit által finanszírozott nemzetközi hálózattól, részben pedig a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetek által eltérített közvetlen uniós forrásból származnak. 42 A hálózat debreceni szervezetei nemcsak pénzt, hanem képzést, mentorálást és médiatámogatást is kapnak, ezzel biztosítva, hogy a tevékenységük ne térjen el az őket külföldről segítő szervezetek céljaitól és érdekeitől. A hálózat által támogatott debreceni szervezetek az alapító okiratukban és a magukról szóló kommunikációjukban elhatárolódnak ugyan a közvetlen politikai tevékenységektől, a gyakorlatban aktívan részt vesznek a helyi és az országos politika alakításában, illetve bizonyos pártokkal együttműködnek, támogatják az általuk képviselt ügyeket, vállalják a hozzájuk kötődő konfliktusokat, és megteremtik nekik a nyilvánosságot. A debreceni politikai nyomásgyakorló szervezetek bemutatása egyértelműen feltárja azt a magyar szuverenitásra nézve veszélyes gyakorlatot, amely külföldi érdekek alapján igyekszik befolyásolni a demokratikus döntéshozatalt, illetve a helyi és országos szintű választások eredményét
– írja a “Szuverenitásvédelmi Hivatal”, és igen, ezért minden bizonnyal egyesek (nem kevés) pénzt is kapnak.
