Közmeghallgatáson kérdezhettek és mondhattak véleményt a debreceniek a kínai CATL akkumulátorgyár városba települése kapcsán. A fórum többnyire békésen zajlott, ám bőven akadtak olyanok is, akik unták a mellébeszélést, és bekiabálásokkal adtak hangot nemtetszséüknek.
Az őszinek is beillő esős januári napon, a Kölcsey Központban azt tapasztalhattuk, hogy nagyon sokan szívükön viselik a város sorsát, és eljöttek meghallgatni a kortesbeszédeket, no és persze kérdesekből sem volt hiány. Hallhattuk az érintettek véleményét és aggályait a gigaberuházás kapcsán, az emelvényen helyet foglalók pedig nem mindig álltak a helyzet magaslatán.
Közel ezer érdeklődő előtt Papp László, Debrecen polgármestere kijelentette, nagyon fontosnak tartják, hogy hiteles tájékoztatást adjanak a város lakóinak, és állítása szerint mérlegelték, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy-egy beruházás, és a kínai óriáscég esetében több a pozitív, mint a negatív hozadék. Ennek ellenére a közel hatórás eseményen többen is, köztük Bodnár Zsuzsa az Átlátszó újságírója és aktivista, a gödi Samsung akkumulátorgyárát hozták fel rossz példaként a szennyezések és a rossz levegő miatt. A témára később rácsatlakozott egy másik felszólaló is, aki kijelentette, hogy a hozzátartozói el is költöztek az említett gyár vonzáskörzetéből.
A tervezett felvezetést, a nyilatkozatokat és gyárt a bemutató „jól kinéző” videó után hamar lakossági fórum-jelleget vett az esemény, és a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi kérdéseken túl voltak, akik az elvett termőföldjük kártalanítása felől érdeklődtek, amire válaszként Debrecen polgármestere ígéretet tett ennek mihamarabbi rendezésére.
Az épülő gyár vonzáskörzetében található Szepes és Mikepércs sorsa is fő téma volt. Az egyik szepesi lakos házának elértéktelenedése okán adott hangot nemtetszésének, és mielőbbi megoldást sürgetett a helyieknek, amire Papp László ígéretet tett, hogy felkeresi a szepesieket.
Mikepércs képviseletében Tímár Zoltán polgármester beszélt, és kijelentette, hogy ha kifogásolható a hatósági eljárás, akkor azt bíróságon támadja meg. A szennyezések kiszűrése érdekében egy ellenőrző rendszert hoznak létre, amelyben részt vehetnek az egyetem kutatói is, de civil szakértők bevonását is szorgalmazta az egyik jelenlévő mérnök végzettségű fiatalember is. Ezzel állítaná helyre a közbizalmat.
Szó esett arról is, hogy népszavazás is volt tervben a gyárépítés ellen is, de végül elmaradt. Az elvileg kevés kockázat miatt azonban nem is terveznek ilyesmit indítványozni a városvezetők. Ez megint csak ellenérzést váltott ki a résztvevőkből, és voltak, akik nagy zúgolódások közepette el is hagyták az épületet.
Többen úgy vélték, hogy gyakorlatilag kész tények elé állították a lakosságot, és csak le akarják nyomni a torkukon az egész beruházás tényét. Erre a pulpituson ülők csak a biztonságosságot, a becsült mérési eredményeket és az egészségügyi határértékeknek megfelelő kimutatásokat tudták felhozni megnyugtatásul, de ez néha csak olaj volt a tűzre, és igencsak paprikás hangulat alakult ki a nagyteremben. Valaki azzal is példálózott, hogy Csernobilt is biztonságosnak vélték korábban.
Volt olyan jelenlévő, aki a munkásszállók és a külföldi vendégmunkások tömeges megjelenése ellen szólalt fel, de olyan is, aki kihasználva az esemény jellegét, a városi közlekedést, a forgalmi dugókat és a le nem aszfaltozott Csárda utcát kérte számon a város első emberétől, hiszen ha ezek a gondok fenn állnak, bizonyára már túl nagy teher lenne a háromezer új munkavállaló kiszolgálása. Egy idős hölgy aggodalmát fejezte ki, hogy a döntés miatt el fognak menni az ő gyerekei és mások is.
Egy hosszabb videó időbélyegekkel, lehet ugrálni a témák között:
A slágertéma azonban a szennyvízzel és a szürkevízzel, és annak megtisztításával volt kapcsolatos, amely aggodalmakra a Debreceni Vízmű Zrt. első embere, Gorján Ferenc igyekezett több alkalommal is megnyugtató választ adni, ami láthatóan többé-kevésbé megfelelt a jelenlévőknek.
Várható volt, hogy az indulatos megnyilatkozásokból nem lesz hiány. A „Csak az igazat!”, „Nem kell a gyár!” még a finomabb fajtából volt, de volt, aki rendkívül dühösen követelte a „felső tízezer” börtönbe zárását, szerinte ezzel lehetne javítani az ország nem túl rózsás helyzetén. Többen pedig a kínai nagy fal mellett, vagy éppen Felcsúton szerették volna tudni a CATL –t.
Az esemény egy szakaszában egy bajszos úriember, bizonyos Jámbor Úr egyértelműen elvitte a „showt”. Kezdésként felkövetelte magát az emelvényre, és széket is kapott, majd miután előadta magát, az esemény vége felé ismét mikrofon került a kezébe – többek nemtetszésére. Záróakkordként szóra bírta a kínai cég képviselőjét, Chen urat is néhány mondat erejéig. Továbbá megkérdezte a katasztrófavédelem képviselőjét, hogy havária jelenség (értsd: természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet) esetén eléggé felkészült lesz-e a tűzoltóság a gyárban.
Összességében erről a maratonira nyúló meghallgatásról a legtöbben csalódottan távoztak, hiszen tudták ők is, hogy a karbonsemlegességet meghirdető gyár építése ellen már valószínűleg nem sok mindent lehet tenni. Ráadásul az épületet elhagyva, aki otthon felejtette az esernyőjét, olyan égi hideg zuhanyban részesülhetett, mint amilyen válaszok érkeztek a kérdések többségére.