Debrecen 43 milliárd, Hajdú-Bihar megye többi települése pedig összesen 73 milliárd forintos keretösszeggel gazdálkodhat a következő években – jelentette be Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke a Kölcsey Központban március 1-jén.
Debrecen városfejlesztési stratégiájának részleteiről Papp László polgármester, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke és Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja tartott sajtótájékoztatót a Kölcsey Központban – tette közzé Debrecen önkormányzata.
A 2021-2027-es európai uniós fejlesztési ciklusról a megyei közgyűlés elnöke elmondta: különös hangsúlyt fektetnek majd a fenntartható környezetre, a megye gazdaságának komplex, innovatív megoldásokat támogató fejlesztésére, illetve a térség elérhetőségének javítására. Az a cél, hogy egyenletesen, a megye minden települése előre tudjon lépni a következő ciklusban.
„Az operatív programok között a legnagyobb forrást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz kerete jelenti majd. Ez a legújabb kormányrendelet szerint 1837 milliárd forint lesz, ami az elmúlt időszakhoz képest is egy jelentős többlet” – tette hozzá Pajna Zoltán.
Papp László, Debrecen polgármestere úgy fogalmazott, hogy a város és a megye között teljes összhang alakult ki a fejlesztési stratégia kialakítása során,
a 43 milliárd forintos keretösszeg tökéletesen megfelel Debrecen elképzeléseinek.
Megjegyezte, hogy Debrecen városa a megyei fejlesztési stratégiában a fenntartható városfejlesztési stratégia megalkotásával vállal szerepet, amely túl is nyúlik az európai uniós fejlesztési cikluson, ugyanis a Debrecen 2030 program az évtized végéig tervez.
„Nagyságrendileg ezermilliárd forintos fejlesztési stratégiáról beszélünk, amelynek a középpontjában egy egészen új szerepre törekvő Debrecen áll. Már nem csak a szűkebb régió központjaként, hanem
egy meghatározó közép-európai-, sőt meghatározó európai városként tekinthetünk Debrecenre”
– emelte ki a polgármester.
A városvezető hozzátette, hogy az előző fejlesztési ciklusban is mintegy 43 milliárd forinttal tervezett Debrecen, ehhez további 3,5 milliárd forint forrásemelés társult, így a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014 és 2020 közötti szakaszában 47 milliárd forintot fordíthatott a város például energetikai korszerűsítésére, közintézmények felújítására, közlekedésfejlesztésre, vagy éppen közterületek átalakítására.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja elmondta: a felsőoktatási intézmény célja, hogy a modellváltást követően is szorosan kapcsolódjon a város és a megye stratégiájához, és egyben ki is egészítse azokat. Hozzátette: az egyetem fejlesztési stratégiájában az elmúlt négy-, illetve a következő nyolc évet felölelő időszakban markáns fejlesztési program rajzolódik ki, ami 400 milliárd forintot meghaladó tervet jelent.
„Ez három alapvető téma köré csoportosul: az oktatás, az egészségügy és a gazdaságfejlesztés köré. Ezen célok mintegy 50 százaléka egészségügyi célú fejlesztést irányoz elő, körülbelül 30 százaléka oktatásfejlesztési-, 20 százaléka pedig innovációs- és gazdaságfejlesztési célokat fogalmazott meg. Ezek egy része már rendelkezik kormányhatározattal és forrással” – jelentette ki a kancellár.
Bács Zoltán a legnagyobb várható beruházások között említette az Egyetem téri Főépület és a Böszörményi úti campus épületeinek felújítását, egészségügyi fejlesztéseket, köztük egy szuperkórház és egy gyermeksürgősségi központ létrehozását, illetve az Elméleti Tömb renoválását. Emellett Állategészségügyi Központ, valamint Sporttudományi Kutató Fejlesztő és Innovációs Központ kialakítása is szerepel az egyetem tervei között.
Fotó: debrecen.hu
