Cívis nőket vontak be a Debreceni Egyetem kutatásába

Egyetem Helyi hírek

Szigorú kritériumok szerint választottak ki az önkéntes jelentkezők közül tizenhat résztvevőt, akik mindannyian nők voltak. Fontos feltétel volt, hogy a felmérés előtt három hónapig ne végezzenek testedzést vagy sporttevékenységet, semmilyen speciális étrendre nem volt szükség, ám kizáró ok volt több egészségügyi probléma is, mint például a vírusos, bakteriális, autoimmun megbetegedés, a gyógyszeres terápia, vagy a pszichiátriai problémák – olvasható a Debereceni Egyetem közleményében. Tudják meg, hogy mire kerestek választ a kutatással.

Az időskorban végzett rendszeres mozgás egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézete (DESKI). A hat héten át tartó kutatásban tizenhét hatvanöt év feletti önkéntes állapotát figyelték speciális diagnosztikai eszközök segítségével.

Nemzetközi szinten számos kutatás foglalkozott korábban azzal, mennyit és hogyan kellene mozogniuk az időskorú embereknek annak érdekében, hogy minél több időt tölthessenek el egészségesen.

A DESKI kutatása célzottan arra irányult, hogy a heti két alkalommal végzett aerob-, kardió- és rezisztencia-edzést is tartalmazó, közepes intenzitású testedzés milyen hatással lehet az idegrendszerre, mennyire lehet késleltetni a demenciát, az életkorból eredő izomerő- és izomtömeg-csökkenést, a szarkopéniát, valamint miként hat az immunrendszerre.

Balogh László

Balogh László, a program szakmai vezetője, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetének igazgatója szerint hatvanöt év felett is nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon a rendszeres mozgás, ezt a nemrég befejeződött, “A rendszeres fizikai aktivitás preventív szerepe az aktív idősödés életminőséget meghatározó fiziológiai és molekuláris biológiai kutatásokat megalapozó, infrastrukturális fejlesztéséhez” című kutatással is sikerült alátámasztani.

– A vizsgálataink során heti két alkalmas, hatvan perces edzésprogramot állítottunk össze, amivel egyrészt azt figyeltük, hogy milyen változások következnek be a kognitív funkciókban, a testösszetételben, fokozottan figyelve az izomtömegre, és hogyan reagál az aerob és anaerob edzésekre az immunrendszer.

Szigorú kritériumok szerint választottuk ki az önkéntes jelentkezők közül a tizenhat résztvevőt, akik mindannyian nők voltak. Fontos feltétel volt, hogy a felmérés előtt három hónapig ne végezzenek testedzést vagy sporttevékenységet, semmilyen speciális étrendre nem volt szükség, ám kizáró ok volt több egészségügyi probléma is, mint például a vírusos, bakteriális, autoimmun megbetegedés, a gyógyszeres terápia, vagy a pszichiátriai problémák.

A vizsgálat végén minden paraméterben, a szarkopénia ellen ható edzések hatását speciális mozgatószervrendszeri teszttel, a kognitív képességeket valid számítógépes tesztrendszerrel, az immunrendszer változásait laborvizsgálatokkal mérve, egyaránt pozitív irányú elváltozást tapasztaltunk a kezdeti állapothoz képest – hangsúlyozta az intézetvezető.

A DESKI kutatásának módszertana és eredményei egy tekintélyes nemzetközi szakmai lapban, az 5.5 IF-os Frontiers in Immunology-ban is megjelentek.

Balogh László rámutatott: sikerült újat mutatni a meglévő nemzetközi szakirodalomhoz képest, így például az is kiderült, hogy nem feltétlenül szükséges az Amerikai Sportorvos Társaság által ajánlott heti legalább 150 perc, hanem ennél kevesebb mozgásnak is kedvező hatása van az emberi szervezetre, a mi eredményeinken túlmutatva, beleértéve még az idegrendszert is, például a testedzés hatására BDNF szintjének emelkedésére megjelennek új idegsejtek, a régi és az újak közötti kapcsolat, a szinapszisok száma és funkciója is jelentősen javul, így tovább lehet szellemileg és testileg is frissen maradni.

További részletek és a teljes cikk a Debreceni Egyetem oldalán olvasható

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük