Az Alföld nagyvárosai évente 2-5 millimétert süllyednek – egyebek mellett – a talajszint alatti vizek és gázkészletek kitermelése miatt – olvasható Timár Gábor geofizikus tanulmányában, amely az Ellensúly című folyóiratban jelent meg. Az ELTE oktatója szerint a süllyedés fő oka a víz, valamint a földgáz és kőolaj kitermelése, amely csökkenti a befogadó rétegek állékonyságát.
Míg a kitermelés előtti évi 0,2-0,3 mm/év volt süllyedés mértéke, ez mára már évi 3-4 milliméterre, tehát a korábbi állapot tízszeresére gyorsult. Egyes mérések szerint Debrecen térsége évi 5 millimétert meghaladó mértékben süllyed. Ez pedig már 20-30 éves távlatban is komolyan növeli a belvízi kockázatot.
Hasonló helyzetben van Szolnok is, ahol a felgyorsult süllyedés évi 3-4 milliméter, miközben a ritkábban lakott lakitelki térségben a geodéták csak kb. 1,5 mm/év süllyedést mutattak ki.
A süllyedés hatására tehát nő a belvizek és a nagyobb árvizek kockázata, a Tisza pedig egyre kisebb eséssel folyik ki a szolnoki térségből, tovább növelve az azonos vízhozam esetén fellépő árvízi vízszinteket. A kárpáti hóolvadás csökken, az eső pedig egyre szélsőségesebben éri el az Alföld középső részét.
Timár Gábor szerint a szűk gátak közé szorított Tisza és mellékfolyói egy-egy árvízkor már nem képesek hordalékkal feltölteni az Alföld gyorsabban süllyedő területeit.
Megoldást jelentett volna a 2000-es években a „Vtt” (a „Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése”) szükségtározó-rendszer, amely kicsit kevesebb mint egy Balatonnyi vizet, tehát egy komoly tiszai árvíz egy heti többletvizét lett volna képes tárolni – ha kiépül. Mivel 2006 óta nem volt komoly tiszai árvíz, a tervnek csak a töredéke valósult meg.
A szakember szerint ennél is jobb módszer a természetes növényzet: rétek, legelők, mocsarak – akárcsak a szabályzás előtt.
