Mi újság a Fancsikán és a Vekerin?

Helyi hírek

Bár a tavasz meglehetősen száraz volt, az utóbbi hetekben bőséges csapadék öntözte Debrecen környékét is.

Ha már aláírásgyűjtés is indult az egykoron (és bár csökkenő lelkesedéssel, de még ma is) kedvelt vizes élőhelyek megmentéséért, megnéztük, milyen állapotban van most, 2020 nyarán az eredeti méretét tekintve két legnagyobb debreceni állóvíz.

Petíciót indítottak a Fancsika, a Vekeri-tó és a Nagyerdő megmentéséért

Idén eddig óriási mázlija van a már sok éve minden nyáron és/vagy ősszel kiszáradástól fenyegetett Fancsika és Vekeri-tó élővilágának. A helyzet így sem túl biztató, de képzeljük el, mi lenne, ha nem hullott volna az elmúlt egy hónapban mintegy 150 milliméter (az éves mennyiség közel egyharmadát kitevő) csapadék…

Fancsika I.

Víz van a mederben, ez már sokkal jobb, mint a 2015-ös, tragikus kiszáradása az eleve sekély és növényekkel sűrűn benőtt tónak.

A Fancsika végnapjai

A nádas egyre nagyobb területet foglal el, de nyílt víztükör is van még bőven. Az eutrofizáció folyamata mindenesetre szembetűnő.

Reméljük, ez az ezüstkárász már végelgyengülésben pusztult el:

A partszéli nádasban érdemes óvatosan közlekedni, mert esélyes, hogy horgászok által “ottfelejtett” szemétbe, vagy akár emberi ürülékbe is márthatjuk lábbelinket.

Vekeri-tó

A Vekeri-tóban is van víz, de hínármentes vízfelületet egyre nehezebben találunk.

A lassú elmúlás jelei tapasztalhatók itt is, ez egyelőre nem szegte különösebben a kirándulók kedvét. Horgászni itt még annyira sem érdemes, mint a Fancsikán.

Ha elvonatkoztatunk a víz erősen moslékra emlékeztető színétől, a tavat körbejárva még bőven van miben gyönyörködnünk.

Mi segíthetne a tavakon?

A már régóta megoldásként emlegetett Civaqua program, amely a Keleti-főcsatornából idevezetett vízzel pótolná a párolgási veszteséget. Nagyvonalakban ez a lényege:

  • 30 000 ha terület öntözhetőségének biztosítása
  • Debrecen közelében építendő tavak vízellátása
  • Rekreációs területek létrehozása
  • A Nagyerdő és más zöld területek pusztulásának megállítása, vízgazdálkodási jellemzőik javítása
  • Debrecen mikroklímájának a javítása
  • Vízutánpótlás a Tócó- és a Kondoros csatornákba
  • A felszíni vízkészletek tározásával azok kihasználtságának növelése, az Erdőspusztai térség vízgazdálkodási jellemzőinek javítása
  • A belvizek víztározókban történő visszatartása
  • A belvízcsúcsok csökkentése
  • Korszerű vízgazdálkodás kialakítása

A projekt szerepel a Debrecen 2030 program célkitűzései között is.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.