Nemrég derült ki, hogy a kormány egy titkos határozattal úgy döntött, hogy a Természettudományi Múzeumot Debrecenbe telepíti át. A határozat szövegét még a múzeum igazgatójának sem mutatták meg, de a lap úgy tudja, az áll benne, hogy az intézménynek 2020 végéig el kell hagynia a Ludovika téri épületet, és tíz éven belül Debrecenbe kell költöznie.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége szerdai ülésén egyhangúlag foglalt állást az ügyben:
a Magyar Természettudományi Múzeumnak Budapesten kellene maradnia.
Az állásfoglalást többek közt azzal indokolták, hogy a gyűjtemény többszöri költöztetése nemzetközi tapasztalatok alapján jelentős károsodással járna, a költözés nehezebben megközelíthetővé tenné a múzeumot, a látogatottság nagyságrenddel csökkenne, illetve a múzeumban működő és a múzeum gyűjteményeivel dolgozó tudományos közösségek kutatási feltételei nehezednének, illetve részben ellehetetlenülnének.
Ön hogy vélekedik erről?
Betöltés ...
Az MTA Elnöksége ezért arra kéri a döntéshozókat, hogy
halasszák el a költöztetés végrehajtását, és vizsgálják felül a döntést.
Természettudomány Múzeum Debrecenben? Így reagált Papp László
Az Index szerdán pedig elővett egy érdekes történelmi szálat is az ügyben, és azt íja, a kormány ezzel a döntéssel megtagadja Széchényi Ferencet.
Széchényi ugyanis kikötött egy fontos dolgot.
A Természettudományi Múzeum 1949-ben vált ki a Magyar Nemzeti Múzeumból. A múzeumot 1802-ben gróf Széchényi Ferenc alapította, amikor gigantikus könyv- és iratgyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, hogy nyilvános gyűjteményként az bárki számára hozzáférhető legyen. A felajánlást az ország nevében I. Ferenc király fogadta el. Az uralkodó által kiadott 1802-es alapító oklevélben tételesen fel vannak sorolva a gróf feltételei.
Széchényi egyebek mellett pedig kikötötte, hogy
ez az országos múzeum mindig ugyanazon a helyen maradjon, ahol az irányító országos kormányszerv székhelyét tartja.
