A Debreceni Ítélőtábla november 7-én, 9:30-tól tárgyalja az ügyet.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a másodrendű vádlott anyának korábbi kapcsolatából 4 gyermeke született. A legkisebb gyermeket közösen nevelték M. Gergő elsőrendű vádlottal. Kapcsolatukból még 2 gyermek született, akik szintén velük éltek. A szülők közhasznú munkáskánt illetve alkalmi munkából tartották el a családot.
Az anya gyakran fogyasztott alkoholt. 2016-2017 között nagyobbik gyermekük, a sértett, a családból nem számíthatott odafigyelésre, nyugtalanná szorongóvá vált, gyakran nem is aludt otthon, iskolába sem akart járni. Emiatt gyakran került konfliktusba a vádlottal, aki agresszívan viselkedett vele és fizikailag is bántalmazta őt.
Édesanyja szem- és fültanúja volt a bántalmazásnak,
de nem kelt a gyerek védelmére, nem állt mellé, azt is közölte, hogy megérdemelte, amit kapott.
A kiskorú sértett sokáig nem beszélt senkinek a vele történtekről. Hetekig nem járt iskolába. Az intézmény jelezte ezt a gyermekjóléti központnak, ahol szakpszichológus kezdett el foglalkozni a kislánnyal. Ekkor beszélt a sértett az őt ért bántalmazásokról. A kormányhivatal 2017 márciusában lakásotthonban helyezte el a gyerekeket. A férfi tagadta a bűncselekmény elkövetését.
Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2019 márciusában M. Gergőt kiskorú veszélyeztetésének bűntette, testi sértés bűntette miatt 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre
felfüggesztette.
A bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát M. A. gyermeke fölött megszüntette. A bíróság a vádlottat a szexuális erőszak büntette miatt emelt vád alól felmentette. G. A. A. másodrendű vádlottat kiskorú veszélyeztetésének bűntette, bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek.
