Merre tovább, Debrecen? Kifaggattuk az új városvezetőket

Helyi hírek

Sajtótájékoztatón mutatta be Papp László, hogy kikkel fog együtt dolgozni a következő polgármesteri ciklusában.

Debrecen újraválasztott polgármestere mindenekelőtt megköszönte a debreceniek támogatását, mint mondta, a vasárnapi szavazáson több voksot kapott, mint öt éve.

Papp László szerint

Debrecen súlya megváltozott, a várost a nemzetközi térben is pozicionálni kell. A következő öt év a város számára még erősebb lesz, de már ma is mindenki elismerően beszél Debrecen gazdasági teljesítményéről.

A városnak mától négy alpolgármestere van. Az előző ciklusból Barcsa Lajos és Széles Diána maradt pozíciójában, Komolay Szabolcs távozik. Két új alpolgármester érkezett: Balázs Ákos és Puskás István.

Széles Diána alá tartozik majd az egészségügy, az ifjúságpolitika, a civil és társadalmi kapcsolatok, a szociális ügyek és a turizmus témaköre.

Barcsa Lajos viszi a gazdasági ügyeket, emellett a minisztériumokkal és a befektetőkkel való kapcsolattartás is a feladata lesz.

Balázs Ákos a városüzemeltetésért és a környezetvédelemért felel majd. Balázs korábban a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjeként dolgozott, helyét Papp Viktor veszi át, helyettesei Fodor Levente és Türk István lesznek.

 

Balázs Ákos és Barcsa Lajos feladata lesz a környező településekkel való együttműködés koordinálása is.

Puskás István 2020. január elsején áll munkába, az ő feladata a kulturális ügyek menedzselése lesz.

Puskás István

Jelenleg a Római Magyar Akadémia vezetője, műfordítóként is ismert, valamint az ő nevéhez fűződik a 2007-es debreceni Leonardo-tárlat és a velencei biennále magyar részvételének koordinálása is. A kultúra területén jelentős infrastruktúra-fejlesztés lesz a következő öt évben, elsősorban a Csokonai és Latinovits színházak, valamint a Modem viszonylatában. Kiváló kapcsolatrendszeréből Debrecen is sokat profitálhat.

A városvezetés kiemelt figyelmet kíván fordítani a lakóterületek és közterületek állapotára, a 10 ezer fa nevű fásítási programba

az állampolgárokat is szeretnék bevonni.

A megújuló energiaforrások terén is jelentős fejlesztések kezdődnek, a repülőtérről délre létrehoznak egy ötven hektáros, nagykapacitású napelemparkot. Ezzel kapcsolatban az MVM-mel már megkezdődtek az egyeztetések.

Széles Diána – akihez annyi terület tartozik már, hogy lassan kétoldalas névjegykártyát kell csináltatnia – elmondta, az elmúlt öt évben is az ember állt a középpontban, sikerült elérni a civil szervezetek által, hogy

a debreceniek megértsék, jó másokért dolgozni.

Debrecen egyetlen női alpolgármestere tovább folytatná a Gondoskodó Város programot, azzal a céllal, hogy ne segélyt, hanem munkát adjanak az embereknek. A Pósa utcai szűrőprogramot is kiterjesztené a jövőben.

Széles Diána
Széles Diána

Ami a turizmust illeti, a következő öt éve a fejlődésről szól majd, és mint fogalmazott, megvannak a támogatások arra, hogy

Debrecen kiemelt úti célként tudjon működni, és fokozzák az izgalmat a város iránt.

Az ifjúságpolitikában a tehetséggondozás lesz fókuszban, az a fő cél, hogy a helyi fiatalok Debrecenben találják meg a boldogulásukat.

Széles Diána a Debrecenben működő 1600 civil szervezetnek azt üzente, továbbra is számíthatnak a város segítségére.

Barcsa Lajos leszögezte, Debrecen költségvetése stabil, az elmúlt 5 évben

a városnak 50 százalékkal növekedett az iparűzési adóból származó bevétele.

Barcsa Lajos

Szoros verseny van a városok között a befektetőkért, céljai között

további munkahelyek létesítése, az adóbevételek növelése és az ipari parkok fejlesztése – különös tekintettel a Délire – szerepel.

Barcsa felhívta a figyelmet Debrecen komoly gazdasági potenciáljára, mint mondta, ebből a környékbeli településeknek és a régiónak is profitálniuk kell, éppen ezért ott is segítik majd a gazdaságfejlesztési folyamatokat.

Balázs Ákos nagy kihívásnak érzi az alpolgármesteri hivatást, mint elmondta, az emberek megérdemlik, hogy
a város tiszta és szép legyen.
Balázs Ákos
Balázs Ákos

Ahhoz, hogy Debrecen modern, európai régióközponttá váljon, nagyon fontos a környezettudatosság – vallja.

Merre tovább, Debrecen?

A Debreceni Nap jövőbeni tervekkel kérdéseire az új városvezetők a következő válaszokat adták:
Puskás István a meglévő kiállítóhelyek és múzeumok kapacitásainak bővítésében lát előrelépési lehetőséget.
Széles Diána a hajléktalanok ellátásában a Refomix Kht. mintaértékű működését emelte ki a Debreceni Karitatív Testülettel együtt, valamint a munka útján történő társadalmi integrációt hangsúlyozta.
A Cívisház-üggyel kapcsolatban Papp László kijelentette, az önkormányzati cégek vezetőinél összeférhetetlenséget akkor lát, ha magántevékenységük a város érdekeivel ellentétes. Kováts Ákos Cívisház-vezető esetében a holding vezetői döntése folyamatban van.
A Nagyerdő jövőjével kapcsolatban Balázs Ákos azt mondta, fontosnak tartja a természeti környezet megőrzését és a város zöldítését, arra a kérdésre, hogy lesznek-e ismét békák a Békás-tóban, nem adott sem igenlő, sem nemleges választ. Itt Papp László kiegészítette a választ a Civaqua program megvalósításával, ami része a Debrecen 2030 tervnek, és teljes egészében 50 milliárdos tételt jelent. Valószínűsítette, hogy a terv részletekben valósul meg.
Barcsa Lajos a városba érkező cégek esetében a 70-30 arány emelte ki a fizikai és szellemi munkákra vonatkozóan, illetve az országban lévő SSC cégek 10 százaléka van most Debrecenben, amely arány valószínűleg nőni fog.