Hivatali visszaélés miatt állnak bíróság elé

Helyi hírek Ország

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa 2018.11.26-án 9 órától a
következő ügyet tárgyalja.
Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2017. júliusában hirdetett ítéletet
abban a 62 vádlottas büntetőügyben, melyben a terheltek több mint 100 tiszabői,
fegyverneki, jánoshidai, tiszaroffi, tiszagyendai és tiszakeszi ingatlanhoz
kötődően, jogosulatlanul igényeltek lakáscélú állami támogatást 2006 és 2009
között. A bíróság az I.r. vádlottat17 rendbeli költségvetési csalás bűntettében
találta bűnösnek a bíróság, ezért 1 év 10 hónap, 4 év próbaidőre felfüggesztett
börtönbüntetésre, valamint 450 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a
vádlottat az ellene emelt 10 rendbeli hivatali visszaélés bűntette vádja alól
bizonyítottság hiányában felmentette. II.r. vádlottat 1 rendbeli hivatali visszaélés
bűntette, 8 rendbeli költségvetési csalás és 8 rendbeli közokirat-hamisítás
bűntette miatt 1 év 4 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést és
240 ezer forint pénzbüntetést kapott. III.r. vádlottat 111 rendbeli költségvetési
csalás bűntette és 190 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt 1 év 10 hónap
börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 240 ezer forint pénzbüntetésre
ítélte a törvényszék. IV.r. vádlott szintén 1 év 10 hónap letöltendő
börtönbüntetést és 2 év közügyektől eltiltást, továbbá 240 ezer forint
pénzbüntetést kapott, az ő bűnösségét 81 rendbeli költségvetési csalás és 80
rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg a bíróság. V.r. vádlottat
16 rendbeli költségvetési csalás és 16 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette
miatt 1 év 5 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést és 450 ezer
forint pénzbüntetést kapott. A vádlottak legtöbbje esetében a bíróság 6 hónaptól
2 évig terjedő szabadságvesztést szabott ki, jelentős részüknél lehetőséget látott
a szabadságvesztés büntetés felfüggesztésére. Több vádlott esetében pedig
közérdekű munka büntetést szabott ki az elsőfokú bíróság. 28 vádlottal szemben
a bíróság összesen körülbelül 45 millió forint erejéig vagyonelkobzást is
elrendelt, illetve több vádlott ingatlana esetében fenntartotta azok zár alá vételét.
Az ítélet ellen az ügyész 39 vádlott esetében súlyosításért fellebbezett.
Felmentésért, enyhítésért 16 fellebbezést nyújtottak be. 17 vádlott esetében az
elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. A bíróság által megállapított tényállás
szerint a vádlottak 2006 és 2009 között 130 ingatlan esetében jogosulatlanul
igényeltek lakáscélú állami támogatást (fiatalok otthonteremtési támogatása,
lakásépítési támogatás). A vádlottak az adásvételi szerződésekbe valótlanul
magas vételárat írtak be, nyilatkoztak a szükséges önerő meglétéről, illetve
átadásáról. A szerződéskötés, értékbecslés, földhivatali és banki ügyintézés
során a vevőknek a vádlotti kör tagjai nyújtottak folyamatos segítséget. A
szerződéseket minden esetben ügyvéd vagy annak segítője készítette, vagy
ellenjegyezte. A szerződés készítője tisztában volt azzal, hogy a szerződés
valótlan adatokat tartalmaz – például, hogy az ingatlanok valós forgalmi értéke
jóval alacsonyabb, a vevők önerővel nem rendelkeznek.

A szerződésekben 1 millió 750 ezer és 3 millió 500 ezer forint közötti árakat
tüntettek fel, mely a valós érték sokszorosa volt. A hiteligénylőket legtöbbször
ugyanaz a vádlotti kör vette rá a támogatás igénylésére. A támogatás jó része is
ugyanazokhoz vándorolt, bár több esetben a pénzből a „vevők” is részesültek,
volt, aki 20-30 ezer forintot kapott, volt, aki 500 ezret, de akadt olyan is, aki
egyáltalán nem kapott a jogosulatlanul kifizetett pénzből. A vádlotti kör 2006 és
2009 között több mint 220 millió forint támogatást vett fel két hitelintézettől.
Előfordult, amikor a vevőkkel előbb eladatták a saját nevükön lévő
ingatlanjukat, azért, hogy megfeleljenek a kormányrendelet feltételeinek, s így
igénybe tudják venni az állami támogatást. Több olyan ingatlanra annak ellenére
kértek és kaptak támogatást, hogy az a valóságban még az elvárt
komfortfokozattal sem rendelkezett. A jogszabályok szerint a hiteligénylés során
az adásvételi szerződés mellé adó- és értékbizonyítványokat is be kellett
csatolni, amely igazolta a ház aktuális forgalmi értékét. A dokumentum
kiállítása jegyzői feladat volt. A jegyző valótlan tartalmú adó- és
értékbizonyítványokat állított ki, miközben tudhatta, hogy melyik ingatlan
mennyit ér, az ingatlant érintően olyan értékeket írt bele, hogy igénybe lehessen
venni a támogatást. A tárgyalás 11.28-án folytatódik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.