Papp László Brüsszel

Papp László március 15-ei beszéde: Ne Brüsszelből diktáljanak!

Helyi hírek

A tiszta, őszinte szavak forradalma volt 1848. március 15-e – mondta Debrecen polgármestere kedden a Református Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál tartott március 15-ei ünnepségen.

Papp László közölte: 1848 tavaszán a magyaroknak elegük lett abból, hogy hazánk érdekeit figyelmen kívül hagyva az ország határain túlról mondták meg nekik a követendő utat.

“És a történelem mintha ismételné önmagát, mintha ez a világ sejlene fel ma is Európában”

– tette hozzá a politikus, megjegyezve, hogy “a mi nemzedékünk is történelmi válaszút előtt áll: döntenünk kell, hogy kiállunk a nemzeti szuverenitás eszméje mellett, vagy feladjuk azt, amiért magyarok milliói harcoltak és haltak meg”.

hagyoPapp László létérdekünknek nevezte, hogy erős nemzetközi szövetségek tagjai legyünk. Azt mondta, a magyaroknak fontosak a közös európai értékek, de “egy szövetség csak akkor működik, ha nem a valóságtól elszakadt bürokraták irányítják, ha a szövetség minden tagjának számít a véleménye, és ha elfogadjuk a közös szabályokat, akkor nem azt fenyegetjük szankciókkal, aki e normákat betartja”.

“Nem lehetünk gyávák, ha Magyarország és Európa védelme a cél, mert kötelez bennünket nemzetünk történelme és őseink áldozata, akik századokon keresztül védték hazánk határait, amely egyben Európa védelmét is jelentette” – mondta a polgármester az esőben is kitartó több száz egybegyűlt előtt.

Papp László szerint a mi nemzedékünknek megadatott a függetlenség és a szabadság, “de ezt ma mégis védeni kell”.

“Ma nem Bécsből, hanem Brüsszelből akarják megmondani a jövőt, többek között azt, hogy kikkel éljünk együtt” – közölte.

A debreceniek “az elmúlt három év exodusát” a saját bőrükön tapasztalták: “amíg a menekülttábor működött, láttuk, mit jelent a népvándorlás, ebből többet nem kérünk” – mondta Papp László, köszönetet mondva a kormánynak azért, hogy ezt a terhet levette a vállukról.

villmarc“Debrecen azon szikla, melyre fogja építeni Isten a magyar szabadság szentegyházát, melyen diadalmaskodni a pokol kapui sohasem fognak” – idézte Kossuth Lajos szavait, megjegyezve: a város múltjának vitathatatlan legfőbb erénye, hogy történelme során soha nem állt a magyarsággal szemben idegen nemzet vagy idegen hatalom oldalára.

Debrecen tiszta nemzeti elkötelezettsége olyan erkölcsi tőke a város számára, amely érdemessé tette arra, hogy két alkalommal legyen az ország fővárosa, s ez morális tartást ad a kései utódoknak is – mondta Papp László, majd a város jövőjét meghatározó Főnix tervről beszélt, amely – mint kiemelte – Debrecen történetének legátfogóbb fejlesztési programja.

A résztvevők ezután megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. Az ünnepi műsorban a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, a Szeredás együttes, Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, Gál Tamás színművész és az Ady Endre Gimnázium diákjai idézték meg 1848-as forradalom korát.