Az elmúlt években alapjaiban alakult át a magyar közszféra bérszerkezete – derül ki a hv.hu összefoglaló elemzéséből, amely a KSH és a GKI adatai alapján vizsgálta az állami dolgozók kereseteit.
A célzott béremelések ugyan több ágazatban látványos növekedést hoztak, de közben jelentős különbségeket és bérfeszültségeket is kialakítottak az egyes szakmák között.
Az egészségügyben volt a legnagyobb változás. Az általános orvosok reálkeresete 2019 és 2025 között több mint duplájára nőtt, főként a 2021–2022-es bérrendezések hatására. A szakorvosok esetében is jelentős, közel 80 százalékos növekedést mértek. Ezzel párhuzamosan azonban az ápolók és egészségügyi szakdolgozók béremelkedése ennél jóval mérsékeltebb volt, ami az ágazaton belüli bérszakadékot tovább növelte.
A pedagógusok és óvodapedagógusok fizetése is 50–70 százalék közötti reálbér-növekedést mutatott a 2019-es szinthez képest. Ennek ellenére a tanárok bére továbbra is elmarad a diplomás átlagjövedelmektől.
A honvédségnél a bérek összességében közel stabilak maradtak, míg a rendőrségnél a reálkeresetek több területen továbbra is a 2019-es szint alatt vannak. Különösen nagy visszaesést mutatnak a nyomozók, akiknek reálkeresete az elmúlt öt évben jelentősen csökkent.
A közszféra egészét tekintve a legmagasabb jövedelmek a törvényhozóknál és állami vezetőknél jelennek meg, míg a legalacsonyabb fizetések a szociális területen dolgozókat jellemzik. A középmezőnyben mára több ponton is közeledtek egymáshoz a bérek – például a tanárok és az ápolók keresete hasonló szintre került –, ugyanakkor az orvosok bére továbbra is kiemelkedik.
