Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalos pekingi látogatása során találkozott a Bank of China (BoC) és a China Construction Bank (CCB) vezetőivel.
A tárgyalások célja a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt – jelentette be szerdai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A Bank of China a legrégebben működő kínai bank Magyarországon, melynek budapesti képviseleti irodája 1997-ben nyílt meg, míg a világ második legnagyobb hitelintézeteként működő China Construction Bank 2022 óta működtet képviseleti irodát hazánkban – ismertette a minisztérium.
A tárgyalások során a felek áttekintették a magyar-kínai gazdasági együttműködést, amelynek során a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kapcsolatokat, különös tekintettel a pénzügyek területére tovább szükséges mélyíteni. Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, és a jüan, valamint a kínai befektetések egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban.
Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Közép-Kelet Európában, ami hozzájárul ahhoz, hogy hazánk regionális pénzügyi központtá váljon, tovább erősítve ezáltal a gazdasági híd szerepét.
Ebben jelent partnerséget a Bank of China és a China Construction Bank együttműködése, amely elősegítheti, hogy további magyar cégek lépjenek be a kínai piacra, és új kínai beruházások valósuljanak meg Magyarországon – írta az NGM.
A kínai partnerbankok figyelmének központjában a magyar kormány által jóváhagyott, szélesebb körben értelmezett, energetikát, digitalizációt és e-mobilitást is magába foglaló infrastrukturális projektek álltak, amelyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium ez év elején prezentált Pekingben.
A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének várható befejezése után a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a magyar-szerb határátkelő infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon – ismertette az NGM.
A kínai bankok jelentősége abban is megmutatkozik, hogy széleskörű hazai kapcsolataik révén képesek hatékony segítséget nyújtani az Európában korlátozottan jelen lévő technológiák és beszállítók beruházói döntéseinek előmozdításában.
Emellett aktívan hozzájárulnak a két ország közötti akadálytalan kereskedelemhez, pénzügyi integrációhoz és az emberek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez – vélekedett az NGM.
(Fotó: Illusztráció – Guo Fang, a China Eastern budapesti irodájának vezetője, Gong Tao, Kína magyarországi nagykövete, Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, és Bogáts Balázs, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese (b-j) a kínai Hszianból (Xi’an) érkezett első menetrend szerinti légi járat fogadása előtt a Liszt Ferenc-repülőtéren tartott sajtótájékoztatón 2024. június 29-én. MTI/Lakatos Péter)
