Magyarországot a jogállami mechanizmus miatt gyakorlatilag kizárták a Horizont nevű uniós kutatási programból. Mindezt azért, mert a mechanizmus a Magyarországnak járó pénzek egy részének befagyasztása mellett megtiltotta, hogy uniós szervek szerződést kössenek magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, ugyanis az EU szerint ezekkel számos probléma van. Márpedig az egyetemek és kutatóintézetek nagy része ilyen modellben működik. A Horizont egyébként annyira népszerű, hogy az EU-n kívülről is csatlakoznak hozzá, legutóbb pont Nagy-Britannia. A magyar kormány a kizárás után jelentette be, hogy megcsinálják a HU-rizont programot a nemzetközi kutatási együttműködések erősítésére.
Pálinkás József: Értelmetlen pénzkidobás a HU-rizont
Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár múlt pénteken bejelentette: a kormány HU-rizont néven indít saját nemzetközi kutatási programot a Horizontból kizárt modellváltó egyetemeknek.
Az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa 2022. decemberben az Európai Bizottság javaslatára döntött úgy, hogy összeférhetetlenségi problémák miatt kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból azt a 21 magyar egyetemet, amelyek az elmúlt években alapítványi fenntartásúvá váltak, az alapítványok kuratóriumaiban ugyanis több kormánypolitikus és kormányközeli személy kapott helyet. Bár a miniszterek, államtitkárok EU-s nyomásra végül távoztak az egyetemek éléről, az intézmények szakmai és gazdálkodási függetlenségének ügyében továbbra is maradtak nyitott kérdések.
Nem hiszem, hogy neves kutatók, kutatóhelyek vállalnák, hogy részt vegyenek ebben a programban
– nyilatkozta a Népszavának, Pálinkás József. Úgy véli, a HU-rizont értelmetlen pénzkidobás, amit össze sem lehet hasonlítani az uniós Horizont programmal. Attól, hogy félig-meddig plagizálják a nevét és pályázatokat írnak ki, ez messze nem ugyanaz.
Azt a nemzetközi kutatási együttműködést, hálózatot, amit az EU összes tagországa együtt épített fel, mi nem tudjuk egyedül újraalkotni, ez egy teljesen irracionális elképzelés
– fogalmazott.
Az MTA korábbi elnöke szerint kétségtelen, hogy lesznek olyan külföldi kutatók, akik pályáznak majd ezekre a pénzekre, de azt szinte kizártnak tartja, hogy fontos és hasznos tudományos eredmények szülessenek. Hozzátette: legnagyobb sajnálatára az elmúlt időszakban érezhetően kialakult egyfajta általános szkepszis a magyar tudományos élettel szebben.
Képzeljük magunkat egy német kutatásvezető helyébe.
Azon fog gondolkodni, hogyan vonja be az uniós kizárás ellenére az érintett magyar intézmények bizonytalan helyzetű kutatóit egy kutatási konzorciumba? Nem.
Megoldja egy lengyel vagy egy román kutatócsoporttal, ahol nincsenek ilyen problémák
– vélekedett Pálinkás József.
HU-rizont program indul a nemzetközi kutatási együttműködések erősítésére
A magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő program indul HU-rizont néven, amelyre 2024-ben 8 milliárd forint áll rendelkezésre
– jelentette be múlt pénteken Budapesten Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.
Hankó Balázs az Educatio Kiállításon kiemelte: a programból a magyar egyetemekkel partnerségben lévő külföldi egyetemek kutatási költségeit is finanszírozza a kormány.
Ha megpróbálnak minket bezárni, akkor nyitunk a világra, ezért indítottuk el a már most januárban pályázható nemzetközi csereprogramunkat, a Pannónia Programot és indítjuk el a magyar kutatók és a magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő HU-rizont programot idén 8 milliárd forint támogatással
– fogalmazott az államtitkár.
Hankó Balázs felidézte: 2023 a magyar tudomány, a magyar felsőoktatás sikereitől volt hangos, két kiváló kutatónk lett Nobel-díjas, Krausz Ferenc és Karikó Katalin. Emellett 12 hazai egyetem szerepel a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában és meredeken emelkedik a magyar tudományos publikációk, közlemények száma is.
Kitért arra, hogy minden harmadik magyar tudományos közlemény nemzetközi együttműködésben készül. “Ezzel a V4-es országok közül a legjobban teljesítünk” – mondta, hozzátéve, hogy a fiatal kutatóknál, a doktoranduszoknál minden negyedik fiatal külföldi, nemzetközi doktori hallgató, ami “kicsivel” az OECD-átlag felett van.
“Azaz a magyar kutatás nemcsak eredményes, hanem a nemzetközi együttműködése is széleskörű” – hangsúlyozta.
Tájékoztatása szerint az új program azon nemzetközi kutatási együttműködéseket fogja továbbvinni magyar egyetemek pályázataival, amelyek a Neumann János Program három fókuszterületére – az egészséges életre, a digitalizációra és a zöldátállásra – koncentrálnak.
Az új program azonban nemcsak a magyar egyetemek kutatási költségeit fogja finanszírozni, hanem az európai és azon kívüli egyetemekét is. “Azaz kutatási partnernek hívja a nemzetközi egyetemeket abból a célból, hogy olyan kutatások szülessenek, amelyek nem öncélúak, hanem amelyek a magyar társadalom, gazdaság számára előnyösek” – tette hozzá az államtitkár.
Kiemelte, hogy a HU-rizont program mellett 6 milliárd forintot különítettek el annak támogatására, hogy nemzetközi kutatók Magyarországon folytathassák kutatásaikat.
Emellett idén is támogatják azokat az egyetemeket, amelyek a Horizont Európa programban nem kaptak támogatást. A tavaly rendelkezésre álló 5 milliárd forintból 12 egyetem 43 kutatását támogatták, ezt a programot viszik tovább ebben az évben is 5,4 milliárd forint keretösszegből.
“Összességében idén soha nem látott összeget, 24 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a magyar kutatások nemzetközi együttműködéseit erősítsük” – hangsúlyozta Hankó Balázs.
