2023-ban 1,5 százalékkal, jövőre pedig 4 százalék fölött nőhet a magyar gazdaság – adta közre a gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Arról is szó esett, hogy az eredmények be fognak érni, a következő hónapokban látni lehet majd, hogy az infláció csökken, a gazdaság pedig elkerüli a recessziót.
Nagy Márton hangsúlyozta: a kormány elkerüli a recessziót, beindítja a növekedést, az infláció letörésében pedig együtt dolgozik a Magyar Nemzeti Bankkal.
A miniszter kiemelte, hogy a magas energiaárak már csökkentek, bár a koronavírus-válság előtti szinthez képest még magasak, de konszolidálódtak.
A kamatok továbbra is magas szinten vannak, de ha az infláció csökken, akkor a jegybank is fordulatot vehet, elkezdheti óvatosan csökkenteni a kamatokat – mutatott rá.
Kifejtette: az infláció januárban valószínűleg még “benéz” 25 százalék fölé, de februárban már mérséklődés várható, és ezután gyors csökkenés következhet be, év végére pedig egyszámjegyűvé válhat a drágulás.
24,5 százalék volt az infláció decemberben, a Fidesz gyorsan rá is kente a “dollárbaloldalra”
A magyar államadósság végig csökkent, idén 73,5 százalékos GDP-arányos államadósságot tervez a kormány, jövőre pedig 69,7 százalékost – ismertette a részleteket Nagy Márton. Jelezte, hogy nagy emelkedés a koronavírus-válság miatt történt, amikor jelentős gazdaságösztönző csomagot vezettek be.
Elmondta, hogy a költségvetési hiány idén 3,9 százalékos lehet GDP-arányosan, jövőre pedig 2,5 százalékos.
Nagy Márton a Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő új besorolására reagálva kijelentette: hamarosan felminősítésre számíthat Magyarország.
Felidézte, hogy a hitelminősítő szerint a magas energiaárak, a magas kamatok, a bizonytalan gazdasági kilátások, valamint a magas államadósság megnehezítik a magyar kormány törekvéseit a gazdaság konszolidálására, stabilizálására.
A miniszter úgy látja, hogy a Standard&Poor’s új besorolása nincs jelentős hatással az ország finanszírozási képességére. Ugyanakkor hangsúlyozta: küzdeni kell, hogy a felminősítések megtörténjenek.
Nagy Márton fontos “védvonalnak” nevezte például a Széchenyi Kártya Programot és a közelmúltban meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. Jó irány minden olyan gazdaságpolitikai beavatkozás, ami a beruházásokat segíti – hangsúlyozta a Kossuth rádióban a gazdaságfejlesztési miniszter.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Világviszonylatban Magyarországon a 10. legmagasabb az élelmiszerek inflációja
