Finnország a világ egyik legfejletteb startup-kultúrájával rendelkezik. Elsősorban a mesterséges intelligencia, a játékfejlesztés, az egészség- és élettudományok területen tartoznak a legmeghatározóbbak közé a 2018-as The Global Startup Ecosystem Report szerint. De mitől sikeresek a finn startup vállalkozások? Mit tanulhatunk tőlük gondolkodásmódban? Hogyan lehet finn kockázati tőkéhez jutni? Erre is választ adnak a június 12-én Budapestre látogató inspiráló finn startupperek, befektetők, innovációs szakemberek. Kiderül az is, hogy a cégek hogyan jutottak el az ötlettől a fenntartható üzleti modellig, hogyan használható a jazz-stratégia a cégvezetésben és talán együtt még a bolygót is megmenthetjük.
Mi is a finn csoda titka – túl a világszínvonalú egyetemeken, erős állami támogatáson, a Nokia tehetségkeltetőjén kívül?
“Néha cikiznek minket a külföldiek befelé fordulásunk és a finn hallgatagságunk miatt, mely valóban lényeges részünk” – mondja Emilia Lahti, aki doktori disszertációját egy izgalmas és a Kárpát-medencéből nézve titokzatos fogalomról, a SISU-ról írta. A szó a finn innovatív gondolkodás egyik kulcsszava: eltökéltséget jelent, de még a kitartás, a rugalmasság, a harciasság szavakkal sem írható körül pontosan. A SISU ennél több: belső felhívás a kiváló és különleges cselekvésre. Emilia azt vallja, hogy a döntéseinkhez szükséges bátorság belső békénk, intuíciónk és nyugodt elménk hármas egységéből meríthető. Emilia előadásában arról is szól, hogyan lehetünk tudatos vezetők bizonytalan időkben, és a 21. századi vállalkozások világában.
Kide Science: játékos formában a természettudomány
A világ egyik legjobb oktatási rendszerében egy startup innovációjával sikeresnek lenni? Erre példa a Kide Science, mely 3-6 év közötti gyermekeknek tanítja a természettudományos gondolkodást játékos formában. A startup indulását négy éves tudományos kutatás előzte meg, ám már az első évben 200 000 euró bevételt termelt. Eddig 1 millió euró feletti kockázati tőkéhez jutott, öt országban van jelen irodával, óráik 13 országban elérhetőek.
Hurme-Mehtälä az egyik alapító Budapesten workshop keretében mutatja be sikermódszerét, azaz miként lehet a tudományhoz csábítani a kisgyerekeket, hogyan lehet felkelteni a felfedezés, az innováció, a tanulás élményét 3-6 éves életkorban. És persze miként tudtak projektjükhöz befektetőket találni.
Ami a finn vállalkozónál alap: fenntarthatóság
Sauli Böhm, a ResQ Club vezetője példa arra, hogy a finnek számára mennyire fontos a fenntarthatóság. Sauli víziója a világban az ételhulladék nullára csökkentése. Olyan online piacteret alakított ki, ahol éttermek, zöldségesek, kávézók adhatják el felesleges élelmiszerüket a közelben lakó felhasználóknak jutányos áron. A vállalkozás már Finnországban, Svédországban és Németországban működik. Sauli elmondja, hogyan lehet egy ötletet startup céggé alakítani.
Gondolta volna, hogy a rovartenyésztés is lehet olyan vállalkozás, amely profitot hoz és megmenti a Földet? Jaakko Korpela cége e fennkölt céllal kezdte el cégét, az EntoCube-ot. Azt vallja, hogy ez tiszta protein, bárhol előállítható, ízletes, megmenti az embereket az éhenhalástól, jó üzlet és még a Földet is védi.
Hogyan születik az innováció a finn vállalatokban? Miként lehet a munkatársakból előcsalogatni az újítást és beépíteni a termékfejlesztésbe? Élen jár ebben a Futurice, mely 550 fővel Európa hét városában segíti az innováció folyamatát az elektro-mobilitástól és az energetikáig.
Finnországból indult a világ legnagyobb startup mozgalma, a Slush. Az egyetemisták által alapított nonprofit kezdeményezés célja a kezdő vállalkozók és a befektetők összekapcsolása, valamint startup közösség építése világszinten. 2018-ban Helsinkin kívül már Tokióban, Sanghajban és Szingapúrban is megrendezték az eseményt. Most Linda Emelianov Budapesten mutatja be közösségépítő projektjüket.
Kockázati tőke: minden negyedik euró külföldi cégekben
A finn startup ökoszisztémáról Mikael Jungner, az egyik legnagyobb finn kommunikációs ügynökség vezetője tart áttekintést. Mikael egy évtizeddel ezelőtt a finn közszolgálati média vezetőjeként annak digitális átalakítását vitte végig – sikerrel: 50 millió eurós mínuszból 700 ezer euró pluszt csinált néhány év alatt.
S hogy mennyi pénz mozog a finn kockázati tőkepiacon?
Tavaly 183 cég jutott kockázati tőkéhez finn befektetőktől 137 millió euró értékben – derül ki a Finn Kockázatitőke Szövetség (FVCA) adataiból. Az átlagos befektetési összeg 745 000 euró (238 millió forint), ebből a magvető stádiumban levőknél 200 ezer (64 millió Ft), a (fejlettebb) startupoknál 900 000 (288 millió Ft), a késői fázisúaknál 1,4 millió euró (448 millió Ft).
Finn cégekbe tavaly összesen 204 millió euró (65,2 milliárd Ft) kockázati tőke került, nagyjából fele-fele arányban finn és külföldi forrásból. A kockázati tőke számára legnépszerűbb iparág az infokommunikáció (55%), második helyen a biotechnológia-egészségügy, harmadikon az üzleti termékek, szolgáltatások, negyediken pedig az energia, környezet.
A finn kockázati tőke egyre inkább keresi a külföldi célpontokat: míg tíz évvel ezelőtt 20 százalékot tett ki a Finnországon kívüli befektetés aránya a teljes összegen belül, 2018-ra 26 százalékot. Tavaly 45 nem finnországi cég kapott összesen 36 millió eurónyi (11 milliárd Ft) tőkeinjekciót. Mindkét számadat tíz éves csúcsot jelent.
