A tavaszi hónapokban rendszerint javulnak a munkaerőpiaci mutatók, mert megkezdődnek a szezonális munkák, ezért az elemzőket nem lepték meg a KSH foglalkoztatásról és munkanélküliségről szóló csütörtökön megjelent április-júniusi adatai. Az MTI-nek megküldött kommentárjaikban rámutattak, hogy a nyári és őszi hónapokban is folytatódhat a munkanélküliség csökkenése és a ráta 4 százalék alá kerülhet a második negyedévi 4,3 százalékról.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel kiadott jelentése szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 420 ezer volt a második negyedévben, 77 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 68,1 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 38 ezerrel, 196 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,9 százalékponttal, 4,3 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerő-piaci részvétel, az aktivitási ráta új rekordnak számító 71,1 százalékot ért el, amiben szerepet játszhatott a szinte minden szektort érintő béremelkedés. Az aktívak számának további emelkedése várható a közeljövőben, ha a Nyugdíjas Szövetkezetek is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A foglalkoztatás is tovább emelkedhet, és a munkanélküliségi ráta is egyre közelebb kerülhet a 4 százalék alatti szintekhez az év második felében.
Ugyanakkor egyre nehézkesebbé válik majd a megfelelő munkavállalók megtalálása – közölte. Az ipari vállalatok csaknem 75 százaléka panaszkodik már munkaerőhiányra, ami akadályozza a termelés felfutását. A jelenlegi környezetben fennmaradó munkanélküliség ugyanis többnyire strukturális természetű, azaz a munka nélkül maradók feltehetőleg csak nagy erőfeszítéssel lennének foglalkoztathatók főleg földrajzi és képzettségi problémák miatt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint most már nem a munkanélküliségi ráta további csökkentésére van szükség, hiszen a 3,5-4 százalékos munkanélküliség lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti, hanem arra, hogy szerkezeti változtatásokkal növekedjen a versenyszférában dolgozók száma. Ehhez pedig az kellene, hogy a közfoglalkoztatottak 200 ezres táborából és az állami szférából minél többen helyezkedjenek el a versenyszférában, akár átképzések és oktatási programok segítségével.
Horváth András, a Takarékbank elemzője úgy ítélte meg, hogy a foglalkoztatottak száma a nyár végére megközelítheti a 4,5 milliót, a munkanélküliség a nyár második felére 3,7 százalékig csökkenhet, míg éves átlagban 4 százalékos lehet. Emlékeztetett: a fokozódó munkaerőhiányt jelzi, hogy június végén összesen 88 ezer bejelentett munkahely maradt betöltetlen, ami növekedés az előző havi 83 ezres adathoz képest. A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is mintegy 800 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője megállapította: a tavasz, illetve nyár beköszöntével újra csökkenésnek indult a munkanélküliek aránya. A részletekből kirajzolódik, hogy az elsődleges munkaerőpiac további feszesedésének köszönhető a munkanélküliségi ráta csökkenése. A nyári és őszi hónapokban is folytatódhat a munkanélküliségi ráta csökkenése. A folyamatot két tényező határozhatja meg: a magyar gazdaság általános fellendülése, illetve az idénymunkák nagyszámú megjelenése. Az év egészére 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizál a vezető elemző. A feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér növekedés fenntartásában, ami idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja – tette hozzá.
