Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által csütörtökön benyújtott javaslat szerint az ideihez képest mintegy 9 milliárd forinttal, több mint 250 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét. Ez az előre jelzett GDP nagyjából 0,75 százalékának felel meg.
A parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint a honvédelmi tárca jövőre 4 milliárd forinttal járul hozzá a NATO költségvetéséhez, ezen felül a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulásként is több mint 2 milliárd 290 millió forintot biztosítanak. A NATO és EU felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, míg az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 350 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.
Mindemellett a javaslat rögzíti, hogy a honvédelmi miniszter felhatalmazása az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a biztonsági környezetben bekövetkező változásokhoz, és a NATO által megfogalmazott új elvárásokhoz való operatív alkalmazkodást biztosítja, továbbá lehetőséget teremt a személyi juttatások és azok járulékainak év közbeni növelésére, mely által a honvédelmi tárca biztosítani tudja a nemzetközi missziókban résztvevők devizajuttatásainak fedezetét. A védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a HM fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a
kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben át lehet csoportosítani a forrásokat.
A költségvetési javaslat is rögzíti, hogy 2015-ben is folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett intézkedések. Ennek nyomán elindul a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell, amelyre összességében 44 milliárd forintot biztosít a kormány. A béremelés első lépéseként július elsejétől átlagosan 30 százalékkal emelkednek a fizetések az ágazatban.
A dokumentum szerint a felhatalmazás továbbra is biztosítja annak lehetőségét, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételéből a honvédség technikai modernizációjára, – valamint új elemként – a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre fordított kiadások révén a Magyar Honvédség rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, valamint a NATO elvárásaihoz. Mint kifejtették: a honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter 2015-ben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség-és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel.
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ a működési költségeken felül több mint 4 milliárd forintos támogatáshoz juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórház számára 215 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) fenntartásában lévő egyetlen oktatási intézmény, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 266 millió forintos támogatást kap a honvédségi keretből.
A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat forrásai is több száz millió forinttal emelkednek jövőre. A katonai titkosszolgálat 2015-ben 10 milliárd 915 millió forintból gazdálkodhat.
A nemzeti és kiemelt ünnepek, egyéb rendezvények, események megszervezésére és lebonyolítására – amely feladat idén az új kormányzati struktúra kialakításakor került a honvédelmi tárcához – jövőre 760 millió forintot biztosít a költségvetés.
A honvédelmi tárca fejezetében több mint 31,9 milliárd forintos bevétellel számolnak.
A tavaly ősszel benyújtott költségvetési javaslatban az idei honvédelmi kiadásokra több mint 241 milliárd forintot terveztek be. Ehhez képest jövőre mintegy 9 milliárddal emelik a honvédelmi kiadásokat. A 250 milliárd 459,9 millió forintos keret a jövőre jelzett 33 228 milliárd forintos GDP nagyjából 0,75 százalékának felel meg.
A magyar kormány még 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékos növelésével 2022-re eléri a GDP nagyjából 1,4 százalékát. Az ukrán válság nyomán azonban ezt át kellett ütemeznie, fel kellett gyorsítania a magyar kormánynak.
A NATO-tagországok a szeptemberi walesi NATO-csúcson – tekintettel az ukrán válság fejleményeire – megállapodtak, hogy visszafordítják a védelmi kiadások csökkentésének folyamatát. A megállapodás szerint egy évtizeden belül minden NATO-tag “közelíti” katonai kiadásai mértékét a saját nemzeti összterméke (GDP) 2 százalékának megfelelő értékhez. Ezen belül a védelmi költségvetés 20 százalékát a haderő fejlesztésére kell fordítani.
