Egyhangúlag megszavazta az orosz parlament alsóháza kedden az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló (CFE) szerződés felmondásáról rendelkező törvényt.
A vonatkozó törvénytervezetet Vlagyimir Putyin orosz elnök május 10-én terjesztette be. A felmondást a felsőháznak is jóvá kell hagynia. Oroszország 2007 júliusában függesztette fel részvételét a CFE-szerződésben, miután a NATO megtagadta az aktualizált változat ratifikálását.
Andrej Kartapolov, a ház védelmi bizottságának elnöke szerint a CFE-szerződés felmondása “jelzés a Nyugatnak, hogy sem az Egyesült Államok, sem a NATO-országok nem olyan szerződéses partnerek többé, akiknek az álláspontját figyelembe vesszük”. Hozzátette, hogy a NATO infrastruktúrája az orosz határok közvetlen közelébe ért, és a nyugati országok megnövelték harckocsijaik és páncélozott harcjárműveik számát.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, a felmondási folyamat elnöki megbízottja az alsóházi vita során elmondta, hogy Oroszország kilépése a CFE-szerződésből körülbelül hat hónapig fog tartani. Közölte, hogy Moszkvának legalább 150 nappal a tervezett kilépés időpontja előtt értesítenie kell szándékáról a többi részes államot, és nyilatkoznia kell azokról a kivételes körülményekről is, amelyek ezt a lépést szükségessé tették. A diplomata elmondta, hogy legkésőbb három héttel az értesítést követően össze kell hívni a szerződés tagállamainak konferenciáját, hogy megvizsgálják az Oroszország kilépésével kapcsolatos kérdéseket.
“Ezen szövetségi törvény alapján ki fogjuk fejteni határozott álláspontunkat, nyilvánosan meg fogjuk ismételni a NATO-országok és a világközösség előtt, hogy éppen a kollektív Nyugat az, amely destruktív cselekedeteivel lehetetlenné tette számunkra, hogy a CFE-szerződésben maradjunk” – mondta Rjabkov. A helyettes tárcavezető leszögezte, hogy a szerződéshez való visszatérés “lehetetlen”, a pótlásáról pedig csak azt követően lehet majd tárgyalni, hogy a Nyugat felhagy az Oroszországgal szemben ellenséges politikájával, és új koncepcionális megközelítésre vált át.
“A haditechnikai intézkedésekre, beleértve az amerikai csapatok esetleges megjelenését Finnország területén, gyakorlati haditechnikai választ fogunk találni. Szavatolni fogjuk a biztonságunkat” – mondta a miniszterhelyettes.
A felmondás Oroszországban múl szerdán nyilvánosságra hozott hivatalos indoklása szerint a CFE-szerződés “az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások – elsősorban a NATO bővítése – következtében “sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát valósággal”. A dokumentum értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. “A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.
A dokumentum szerint “az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár”. “A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy lépéseket tegyünk a szerződés felmondására és az Oroszországi Föderációnak a szerződésből való kilépését célzó hazai eljárások megindítására, amelyek befejezését követően értesítést küldünk a letéteményesnek és a többi részes államnak” – hangzik az indoklás.
Putyin 2007. július 13-án írta alá azt a rendeletet, amely felfüggesztette Moszkva részességét az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésben és a kapcsolódó nemzetközi egyezményekben, 2007. november 29-én pedig elfogadták az erről rendelkező orosz törvényt. Oroszország 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Moszkva ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.
A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállamának (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba. Aktualizált változatát az 1999-es isztambuli EBESZ-csúcstalálkozón írták alá. A módosított szerződést csak négy ország – Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán – ratifikálta.
