Dokumentumfilmeseké az EP idei Daphne Caruana Galizia újságírói díja

Európa

A Découpages és az Arte G.E.I.E koprodukciójában készült, Centrafrique: le soft power russe (Orosz befolyás a Közép-afrikai Köztársaságban) című dokumentumfilmet eredetileg az Arte tűzte műsorára francia, német és angol nyelven. Később a France 24 csatorna is leadta, és a két újságíró a francia Le Monde napilapban írt cikket róla.

Az Európai Parlament Daphne Caruana Galiziáról elnevezett strasbourgi sajtótermében megtartott díjátadó ünnepségen a Parlament elnöke, Roberta Metsola, a díjért felelős alelnök, Pina Picierno, és a 29 fős független európai zsűrit képviselő Anthony Bellanger, a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkára mondott rövid beszédet.

 „A Daphne Caruana Galizia újságírói díj egyértelmű üzenetet közvetít: az Európai Parlament az igazság és az igazságosság, a független újságírás oldalán áll. A demokrácia akkor erős, ha a sajtó is az. Sajtószabadság nélkül nincs demokrácia. Európában nem akadálynak tekintjük a jogokat és szabadságjogokat, hanem olyan céloknak, amiért harcolnunk kell.”

A díjra 2022. május 3. és augusztus 1. között lehetett pályázni. A 27 uniós országból több mint 200 újságíró nyújtott be pályaművet. A győztes alkotást a zsűri által legjobbnak ítélt 11 pályamű közül választották ki.

Clément Di Roma Anthony Bellangertől vette át a díjat a saját és Carol Valade nevében

A díjazottakról

Clément Di Roma fotós-újságíró és operatőr, a France24 ruandai tudósítója. Pályafutását 2019-ben kezdte az Agence France Presse francia hírügynökség szenegáli tudósítójaként. 2020-tól két éven át a Közép-afrikai Köztársaságból tudósított a France24 és a TV5Monde számára. Beszámolt a választásokat követő válságról és a lázadó koalíció által a fővárosban, Banguiban indított fegyveres támadásokról. Egy évvel később Carol Valade-dal készítette el a most díjat nyert dokumentumfilmet.

Carol Valade multimédiás újságíró egy évtizede foglalkozik az afrikai régióval. 2018-től az RFI, az AFP, a TV5Monde, a Radio France, a Le Monde és nemzetközi hírügynökségek számára készített tudósításokat a kontinensről. Beutazta Nyugat-Afrikát, hogy beszámoljon többek közt a Guineában kialakult politikai válságról és az ebola újbóli megjelenéséről. Tényfeltáró riportot készített a 2009. szeptember 28-i mészárlásokról, dokumentálta az éghajlatváltozás hatásait és az elefántok eltűnését. A Közép-afrikai Köztársaságból a polgárháború következményeiről és az orosz befolyásról tudósított – ez utóbbi a győztes pályamű témája.

A győztes pályaműről

A film Clément Di Roma és Carol Valade első dokumentumfilmje, amely a Közép-afrikai Köztársaságban 2020-ban végzett tudósítói munkájuk eredménye. Az országon lázadó milicistacsoportok által elindított erőszakhullám söpört végig, és a harcosokok között a Kreml érdekeit szolgáló, zavaros hátterű Wagner-csoport zsoldosai is ott voltak. A két francia újságíró az orosz zsoldosok figyelmének kereszttüzében és a francia sajtót érő folyamatos atrocitások ellenére folytatta oknyomozói munkáját, kisfilmeket és képes tudósításokat készített több nemzetközi sajtóorgánum számára. Úgy érezték, hogy ezzel tartoznak a Wagner-csoport ügyeit vizsgáló három volt munkatársuk, Orhán Dzsemal, Kirill Radcsenko és Alexandr Rasztorgujev emlékének, akik 2018-ban lettek merénylet áldozatai a Közép-afrikai Köztársaságban. A két újságíró mindent megtett azért, hogy a zsoldosok bűntetteit jelentő informátoraik kilétére ne derüljön fény, mvel az országban egyáltalán nem szokatlan az ellenfelek „eltüntetése”. Több hónap tényfeltárói munka után sikerült beférkőzniük a Közép-afrikai Köztársaság orosz propagandistáinak a bizalmába. Az ő nézeteiknek előtte senki nem adott nyilvánosságot. A dokumentumfilmben nemcsak a zsoldosok áldozatait szólaltatják meg, hanem támogatóikat is. Így jobban meg lehet érteni, hogyan történt meg a hatalomátvétel, amelyet nagy részben a Franciaországgal szembeni gyűlölet fűtött. A dokumentumfilmesek mindenki álláspontját be akarták mutatni az orosz konfliktusban, amely mára katonai és dezinformációs eszközök révén a Száhel-övezetre is átterjed.

A díjról

Az újságírói díjat Elnökségének 2019. decemberi döntése alapján hozta létre az Európai Parlament, hogy tisztelettel adózzon a máltai korrupcióellenes oknyomozó újságíró és blogger Daphne Caruana Galizia emlékének, akinek az életét egy autóba rejtett pokolgép oltotta ki 2017-ben.

A díjjal a Parlament a kiemelkedő újságírói teljesítményt kívánja elismerni. Minden évben Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának évfordulóján adja át azoknak az újságíróknak, akik munkájukon keresztül az európai alapértékeket és alapelveket, így például az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot vagy az emberi jogokat védik és támogatják.

A díjra állampolgárságtól függetlenül bármilyen hivatásos újságíró és szakmai csoportosulás pályázhat. Olyan oknyomozó anyagot kell benyújtaniuk, amely a 27 uniós tagállam egyikében megjelent a nyomtatott sajtóban vagy más médiában. A Parlament ezzel az elismeréssel a szabadságot, egyenlőséget és esélyegyenlőséget védő szakmai újságírást kívánja támogatni és reflektorfénybe állítani.

A független zsűri tagjai a 27 uniós tagország sajtóorgánumainak és civil társadalmának, valamint a főbb európai újságíró-szövetségeknek a képviselői.

Az elismerés és a 20 ezer eurós pénzdíj jelzés értékű: azt mutatja, hogy a Parlament elkötelezetten támogatja az oknyomozó újságírást, és fontosnak tartja a szabad sajtót.

2021 októberében a Forbidden Stories által vezetett, oknyomozó újságírói csoportokból álló nemzetközi konzorcium vehette át a Daphne Caruana Galizia újságírói díjat a Pegasus projektért.

Ki volt Daphne Caruana Galizia?

A máltai újságírónő, blogger, korrupcióellenes aktivista főként korrupciós ügyekről, pénzmosásról, szervezett bűnözésről, a máltai állampolgársági papírok adás-vételéről és a kormány Panama-iratokhoz fűződő viszonyáról tudósította a nyilvánosságot. Folyamatos zaklatásnak volt kitéve, többen megfenyegették, mígnem 2017. október 16-án egy autóba rejtett pokolgéppel meggyilkolták. A máltai hatóságok nyomozása az ügyben óriási felháborodást keltett, és végül Joseph Muscat miniszterelnök lemondásához vezetett. A súlyos mulasztások miatt a Parlament 2019 decemberében felkérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az ügyben.