A képviselők az egyenlőtlenségek és a dolgozói szegénység elleni fellépésként minimálbért, a platform-munkavállalóknak biztosított azonos jogokat és jobb munka-szabadidő arányt kérnek.
- A minimálbért a szegénységi küszöb felé kellene emelni
- A munkaügyi és a társadalombiztosítási jogszabályoknak a platform-munkavállalókra is ki kellene terjedniük
- A nőket a férfiaknál nagyobb arányban fenyegeti a szegénység
A „szegénység legjobb ellenszere a munka” alapelv nem érvényes az alacsony bérezésű ágazatokban vagy azok esetében, akik bizonytalan vagy atipikus munkaviszonyban vannak. A képviselők ezért arra ösztönzik a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a dolgozói szegénység megelőzését tekintsék a szegénység Unión belüli felszámolását célzó lépések egyikének.
Európai irányelv a minimálbérről
A képviselők üdvözlik a megfelelő minimálbérre vonatkozó bizottsági irányelv-javaslatot, amelyet fontos lépésnek tekintenek ahhoz, hogy mindenki megélhessen a munkájából és a társadalom aktív tagjaként létezhessen. Az irányelvnek elő kell írnia, hogy a tagállamok a jogszabályban meghatározott minimálbért – adott esetben – mindig a szegénységi küszöb fölött határozzák meg, hangsúlyozzák a képviselők. A Parlament azt is leszögezi, hogy a munkáltatók a minimálbérből nem vonhatják le a munkavégzéshez szükséges költségeket, mint például a szállást, a szükséges ruházatot, eszközöket, személyi védelmet és egyéb felszereléseket.
Egyenlő munkafeltételek a platform-munkavállalók számára
A minimális munkakörülményekre vonatkozó jogszabályokat minden munkavállaló esetében be kell tartani: ez fontos eleme a dolgozói szegénység elleni harcnak, hangsúlyozzák a képviselők. Ez a digitális ágazatban atipikus módon foglalkoztatott vagy nem hagyományos munkaviszonyban dolgozókra (az ún. platform-munkavállalókra) is vonatkozik, akiknek gyakran bizonytalan a munkaviszonya. A meglévő munkaügyi jogszabályoknak és társadalombiztosítási rendelkezéseknek rájuk is érvényesnek kell lennie, és biztosítani kell azt is, hogy szakszervezetekbe tömörülhessenek.
A munka és a magánélet közötti egyensúly
A munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv átültetése és végrehajtása kulcsfontosságú a szegénység és egyenlőtlenség elleni küzdelemben, mondják a képviselők. Mivel a nőket a férfiaknál nagyobb valószínűséggel sújtja a szegénység és társadalmi kirekesztés, ezért a nemek közötti bérszakadék felszámolása és a megfizethető és jó minőségű gyermekgondozás fontos szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben.
A jelentést 365 szavazattal, 118 ellenszavazat és 208 tartózkodás mellett fogadták el kedden, az eredményt szerdán jelentették be.
Özlem Demirel (The Left, Németország) jelentéstevő szerint
„Az Unió a világ egyik leggazdagabb régiója. Mégis 95 millió európait fenyeget szegénység. Már önmagában csak ezért is sürgősen tennünk kell valamit, hogy mindenki szegénység nélkül élhesse le az életét. Európa-szerte mindenhol szociális minimum szinteket kell meghatározni, és erős társadalombiztosítási rendszerekre van szükség. A béreknek tisztességes megélhetést kell biztosítaniuk. Nem engedhetjük, hogy a gazdasági érdekek felülírják a szociális védelmet” – mondta a képviselő.
A hétfői vita magyar felszólalója
- Kósa Ádám (EPP)
Háttér
Az Eurostat meghatározása szerint akkor beszélünk dolgozói szegénységről, ha a munkavállaló fél évnyi munkájáért kapott összjövedelme a szociális juttatásokkal együtt nem éri el a háztartásokra számított éves nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban az európai munkavállalók 9,4 százalékát (Magyarországon 8,4 százalékát) fenyegette szegénység. Az alacsony munkabérek több tagállamban lassabban növekedtek, mint a magasabb bérek, így az bér területén tapasztalható egyenlőtlenség és a dolgozói szegénység csak növekedett, az alacsony bérekből élők pedig még nehezebben tudnak megbirkózni a pénzügyi nehézségekkel.
