A cseh idősotthonok házon belül kell kezelniük az eseteket, fertőzések a Donyec-medencei szakadároknál

Európa
Koronavírus

A cseh egészségügyi tárca pénteken elrendelte, hogy az idősotthonokban a rendelkezésre álló ágykapacitás tíz százalékát el kell különíteni és fel kell készíteni az esetleges koronavírusos esetek kezelésére.

“Úgy véljük, jobb lesz, ha az esetleges fertőzöttek saját otthonukban maradnak, mintha kórházba szállítanánk őket” – indokolta a döntést Adam Vojtech egészségügyi miniszter. Ugyanakkor elrendelte, hogy az otthonokban szüntessék meg a közös étkezéseket és rendezvényeket.

Andrej Babis miniszterelnök valószínűnek nevezte, hogy meg kell majd hosszabbítani a március 12-én bevezetett 30 napos szükségállapotot.

“Úgy vélem, hogy ez elkerülhetetlen” – mondta a köztelevíziónak a kormányülés után. Hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az élet minél hamarabb visszatérhessen a természetes medrébe.
“Hogy erre mikor kerülhet sor, azt most megmondani nem tudom” – tette hozzá Babis.

A kormány péntektől kezdve az eddig bezárt szállodáknak és panzióknak engedélyezte, hogy elszállásoljanak olyan embereket, akiknek erre a munkájuk miatt szükségük van. Ez a rendelkezés a külföldi állampolgárokra is vonatkozik.
Csehországban péntek este 2279 koronavírussal fertőzött személyt tartottak nyilván, 217-tel többet, mint reggel – közölte az egészségügyi tárca a honlapján. A cseh közszolgálati hírtelevízió szerint 10-ről 11-re emelkedett a fertőzésből kigyógyultak száma.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője bejelentette, hogy amíg a kormány másképp nem rendelkezik, továbbra is beengedik a határon a gyalogosan vagy saját járművel hazatérő ukrán állampolgárokat az országba.

Volodimir Zelenszkij elnök előző nap közölte, hogy pénteken a “nap végéig” lezárják Ukrajna határait az ukrán állampolgárok előtt is a koronavírus-járvány terjedése elleni védekezés érdekében. Ukrán sajtókommentárok szerint ez azt jelenti, hogy a későbbiekben a kihirdetett országos veszélyhelyzet időtartamáig, azaz, április 24-ig légi és vasúti közlekedési eszközökön, valamint buszokon nem léphetnek be utazók az országba, sem külföldiek, sem ukránok.
Közben péntek este elindult egy vonat Kijevből Moszkvába mintegy 700, zömében orosz állampolgárral – közölte az Ukajinszka Pravda. A szerelvény, amely Moszkvából mintegy 800 ukránt szállít majd haza, vasárnap érkezik vissza Kijevbe.

Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman pénteken a Facebookon arról számolt be, hogy a hozzá eljutott információk szerin a Donyec-medence szakadár ellenőrzés alatti részein jelenleg mintegy 800-an fordultak orvoshoz heveny légúti vírusos megbetegedéssel, és közülük 150-et ápolnak kórházban tüdőgyulladás gyanújával. Szavai szerint a térségben a kórházakban továbbra sincsenek koronavírus-tesztek, ezért nem tudni, hányan fertőződtek meg az új típusú vírussal.

Gitanas Nauseda litván elnök felajánlotta országa segítségét pénteken a NATO litvániai zászlóaljának, amelynek soraiban eddig 24 katonánál mutattak ki koronavírus-fertőzést.

“Készek vagyunk a szövetség katonáinak minden szükséges segítséget megadni” – írta Facebook-oldalán a balti ország államfője, aki előzőleg videokonferencia útján tájékozódott a katonai alakulat járványügyi helyzetéről.
A litván hadsereg szerint a ruklai támaszponton állomásozó zászlóalj soraiban eddig 24 katona fertőződött meg, őket karanténba helyezték, a velük kapcsolatba került személyeket pedig szintén elkülönítették.

A zászlóalj szóvivője szerint a járványügyi helyzetre tekintettel egyelőre szünetel a kiképzés és a gyakorlatozás, mindemellett az alakulat továbbra is ellátja feladatát.

Litvániában a járvány február végi megjelenése óta legalább 345 fertőzöttet azonosítottak, öt ember belehalt a betegségbe. A vilniusi kormány veszélyhelyzetet hirdetett, és egyelőre április 13-áig lezárta az ország határait.

A NATO 2016 nyarán határozott arról, hogy csapaterősítést hajt végre Lengyelországban, Észtországban, Litvániában és Lettországban. Litvániában egy német vezetésű NATO-zászlóalj állomásozik. A balti ország határos az Oroszországhoz tartozó, de attól területileg elkülönült Kalinyingrádi területtel, és a kelet-ukrajnai konfliktus nyomán aggódik saját biztonságáért. A többi keleti NATO-tagállam szintén fenyegetve érzi magát a Krím félsziget 2014-es orosz bekebelezése óta.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.