Az Európai Bizottság 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépésének jegyében – mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Von der Leyen sajtótájékoztatót tartott a bizottság “európai zöld megállapodás” (European Green Deal) nevű klímacsomagjának európai parlamenti ismertetése előtt, ahol azt mondta: elengedhetetlen, hogy az unió minél előbb elkötelezze magát a 2050-ig elérni kívánt klímasemlegesség célkitűzése mellett.
A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van, de a terv csütörtöki bemutatása “egy utazás kezdete” – mondta.
“Az európai Green Deal egyrészt a kibocsátás-csökkentésre irányul, másrészt a munkahelyteremtésre és az innováció ösztönzésére. Célunk, hogy összhangba hozzuk gazdaságainkat a bolygónk érdekeivel” – tette hozzá von der Leyen.
Von der Leyen az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén az európai zöld megállapodás nevű munkadokumentum bemutatásakor elmondta: a stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett. Ütemtervet határoz meg, amelynek intézkedései a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést. Vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos legyen – közölte.
“Az európai zöld megállapodás mentén az Európai Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolunk, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá tesszük” – fogalmazott.
Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi, mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart. Azt közölte, az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, s ennek érdekében 100 napon belül éghajlat-politikai jogszabályt terjeszt elő.
A célok elérésére a bizottság továbbá bemutat egy 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiát, egy új iparpolitikai stratégiát, egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, egy, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Az uniós bizottság megkezdi a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát is, és ütemtervet dolgoz ki a 2050-re meghatározott célok eléréséhez.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel. A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség, ami a 2018-as bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,5 százalékának felel meg.
A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében az uniós bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. S mivel az unió hosszú távú költségvetésének legalább 25 százalékát az éghajlat-politikára kell fordítani, az Európai Beruházási Bank további támogatást fog nyújtani. A bizottság 2020-ban előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását is a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.
Von der Leyen végezetül felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseket, és segítsék azok megvalósítását.
A zöld megállapodásnak figyelembe kell vennie a tagállamok igényeit – mondta Tóth Edina fideszes képviselő az Európai Bizottság “európai zöld megállapodás” nevű klímacsomagjáról szóló európai parlamenti vita keretében.
A képviselő elmondta: A klímasemlegesség eléréséhez ki kell dolgozni egy olyan pénzügyi keretrendszert, amely a polgárok védelmét tartja szem elött és a nem hárítja a többletkiadásokat a fogyasztókra. Nem megengedhető, hogy az élelmiszer és energiaárak emelkedjenek, így olyan megoldásokra van szükség, amely költséghatékonyságon alapul és betartja a technológiai semlegesség elvét valamint a legszegényebb uniós régiók érdekeit is figyelembe veszi. A zöld megállapodásnak szem előtt kell tartania a tagállamok igényeit és meg kell védenie a fogyasztókat és az unió versenyképességét.
Cseh Katalin a Momentum európai parlamenti képviselője szerint a zöld megállapodás egy nagyon ambiciózus terv, amelynek megvalósítására az Európai Parlament készen áll. Az Európai Tanács-ban azonban még mindig 3 tagország blokkolja a klímasemlegességi megállapodást, köztük Magyarország is.
“Nem szabad hogy a klímavédelem hatalmi harcok áldozatává váljon. Egy nagyon hosszú utat kell bejárni, ezért egy olyan többéves pénzügyi keretre van szükség, amely segíti a klímavédelmi célokat”-nyilatkozta a képviselő.
Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő szerint Európának globálisan kell vezető szerepet vállalnia a klímavédelemben. Realisztikus, mérhető tervekre van szükség. Fontos az is, hogy a kitűzött célok már az Európai Bizottság mandátumának végére teljesüljenek, ne csak 2050-re, tehát köztes célkitűzésekre is szükség van – tette hozzá a képviselő.
