Bizottsági vélemények az euróövezeti tagállamok költségvetési terveiről és további ajánlások Magyarország és Románia számára

Európa

Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az euróövezeti tagállamok 2020. évi költségvetésiterv-javaslatairól szóló véleményét, lépéseket tett a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében, valamint elfogadta a Görögországra vonatkozó negyedik megerősített felügyeleti jelentést.

Idén július óta egyetlen euróövezeti tagállam sem áll túlzotthiány-eljárás alatt, ami 2002 óta most fordul elő először. Az euróövezet GDP-arányos államadóssága várhatóan az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is csökkenő pályán marad, és a 2019. évi 86%-ról 2020-ra 85%-ra csökken. Erre olyan környezetben kerül sor, amelyet az európai és a világgazdaság gyengülése jellemez.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, aki egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos is, így nyilatkozott: „Miközben egyre több veszély fenyegeti Európa gazdasági növekedési kilátásait, megnyugtató látni, hogy egyes euróövezeti tagországok, például Németország és Hollandia, a beruházások támogatására használják költségvetési mozgásterüket. Ugyanakkor módjukban állna többet is tenni. Másrészről a nagyon magas adósságszinttel rendelkező tagállamoknak – például Belgiumnak, Franciaországnak, Olaszországnak és Spanyolországnak – ki kell használniuk az alacsonyabb kamatkiadásokat adósságuk csökkentése érdekében. Ezt elsődleges céljukká kell tenniük.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „Az elmúlt öt évben a Bizottság alapos értékelésnek vetette alá az euróövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslatait. Az idei vélemények révén megerősítjük elkötelezettségünket amellett, hogy közös szabályainkat rugalmasan és intelligensen alkalmazzuk, szem előtt tartva az egyes országok és az euróövezet egészének gazdasági helyzetét. Ebben a szellemben a Bizottság felszólítja a magas adósságállománnyal rendelkező tagállamokat, hogy folytassanak prudens költségvetési politikát, a költségvetési mozgásteret élvező tagállamokat pedig a beruházások növelésére biztatja. Ez a differenciált megközelítés megerősíti az euróövezetet.”

Az euróövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslataira vonatkozó értékelés

A 2019. őszi gazdasági előrejelzés és a tagállamokkal folytatott konzultációk nyomán a Bizottság véleményt fogadott el valamennyi euróövezeti ország költségvetésiterv-javaslatáról. Megállapította, hogy egyetlen 2020-ra vonatkozó költségvetésiterv-javaslat sem utal arra, hogy valamely ország különösen súlyosan nem felelne meg a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek. Kilenc tagállam 2020-ra vonatkozó költségvetésiterv-javaslata megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktumnak, két tagállamé nagy vonalakban megfelel, nyolc tagállam esetében pedig fennáll a kockázata annak, hogy jövőre nem teljesülnek a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti követelmények.

Németország, Írország, Görögország, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia és Ausztria esetében a Bizottság azt állapította meg, hogy 2020-ra vonatkozó költségvetésiterv-javaslatuk megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktumnak.

Észtország és Lettország költségvetésiterv-javaslata a Bizottság véleménye szerint 2020-ban nagy vonalakban megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktumnak. A költségvetésiterv-javaslat végrehajtása Lettország esetében némi eltérést eredményezhet az ország középtávú költségvetési céljától, Észtország esetében pedig az e célhoz vezető kiigazítási pályától.

Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Finnország költségvetésiterv-javaslata magában hordozza annak kockázatát, hogy ezek az országok 2020-ban nem felelnek meg a Stabilitási és Növekedési Paktumnak. Az említett tagállamok költségvetési terveinek végrehajtása a vonatkozó középtávú költségvetési céltól való jelentős eltéréshez vezethet. Az előrejelzések azt mutatják, hogy Belgium, Spanyolország, Franciaország és Olaszország esetében az adósságcsökkentési referenciaértékre vonatkozó követelmény sem fog teljesülni.

Összességében 2019 és 2020 között a középtávú költségvetési céljukat elérő vagy azt túlteljesítő tagállamok száma a becslések szerint hatról kilencre nő. A Bizottság előrejelzése szerint az euróövezet összesített strukturális hiánya 2020-ban a potenciális GDP 0,2%-ával nő (–1,1%-ra), így nagyjából semleges költségvetési irányvonal érvényesül. A strukturális egyenleg említett növekedésének motorja elsősorban a költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamok – különösen Hollandia (a potenciális GDP 0,6%-a) és kisebb mértékben Németország (a potenciális GDP 0,4%-a) – várhatóan expanzív költségvetési politikája, valamint Olaszország strukturális hiányának várható növekedése (a potenciális GDP 0,3 %-a). Összességében elmondható, hogy a költségvetési politikák továbbra sem kellőképpen differenciáltak az euróövezeten belül. A költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamok expanzív költségvetési politikát folytatnak, és készen kell állniuk arra, hogy továbbra is kihasználják költségvetési mozgásterüket. Ezzel szemben a fenntarthatósági problémákkal küzdő országokban továbbra is aggodalomra ad okot a konszolidáció hiánya.

A Stabilitási és Növekedési Paktum keretében tett lépések

A Bizottság emellett számos lépést tett a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében Magyarország és Románia tekintetében.

Két ajánlást tett a jelentős eltérési eljárás keretében. Ez az eszköz arra szolgál, hogy figyelmeztetést adjon ki a Paktum prevenciós ágának követelményeitől való jelentős eltérés esetén. Az eljárás célja továbbá az, hogy segítse a tagállamokat azon költségvetési helyzet helyreállításában vagy megközelítésében, amelyben akkor lennének, ha az eltérés nem következett volna be.

Magyarország vonatkozásában a Bizottság azt állapította meg, hogy a 2019. júniusi tanácsi ajánlás nyomán nem történtek eredményes intézkedések. A Bizottság javasolja, hogy a Tanács hozzon határozatot az eredményes intézkedések elmulasztásáról, valamint fogadjon el egy Magyarországnak címzett módosított ajánlást a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében 2020-ban megteendő intézkedésekről. A Bizottság Románia vonatkozásában is azt állapította meg, hogy az ország nem tett eredményes intézkedéseket a Tanács 2019. júniusi ajánlása nyomán. A Bizottság azt javasolja a Tanácsnak, hogy hozzon határozatot az eredményes intézkedések elmulasztásáról, valamint fogadjon el egy Romániának címzett módosított ajánlást a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében 2020-ban megteendő intézkedésekről.

Megerősített felügyeleti jelentés Görögországról

A Bizottság elfogadta továbbá a Görögországról szóló negyedik jelentést a megerősített felügyeleti keretben, amely az Európai Stabilitási Mechanizmuson belül 2018. augusztusban életbe léptetett stabilitási támogatási program lezárását követően jött létre. A jelentést a görögországi programot követő negyedik helyszíni látogatás után tették közzé, amelyre 2019. szeptember 23. és 26. között került sor.

A jelentés megállapítja, hogy Görögország 2020-ra kidolgozott költségvetése növekedésbarát módon teljesíti a GDP 3,5 %-ában meghatározott elsődleges többletre vonatkozó célt, és hogy a kormány összességében megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy szélesebb körű reformprogramja előmozdításával összefüggésben megvalósítsa a 2019 közepére vállalt konkrét reformokat. A reformok befejezéséhez és szükség esetén felgyorsításához további intézkedésekre lesz szükség.

A jelentés megállapításait az eurócsoport 2019. december 4-i ülésén vitatja majd meg.

Melyek a következő lépések?

A Bizottság felkéri az eurócsoportot és a Tanácsot, hogy vitassa meg a ma elfogadott csomagot és hagyja jóvá a ma előterjesztett iránymutatásokat. A Bizottság kellő időben ismertetni fogja az európai szemeszter keretében teendő következő lépéseket, beleértve a 2020. évi éves növekedési jelentést, az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlást, a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést és az együttes foglalkoztatási jelentés tervezetét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.