Von der Leyen: megnyílt a lehetőség a megállapodásra a migrációs politika ügyében

Európa

Megnyílt a lehetőség a megállapodásra az Európai Unió migrációs politikájának ügyében – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke pénteken Berlinben.

A német politikus a pártjához, a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) székházában este tartott előadásában kiemelte, hogy nyáron számos EU-tagország vezetőjével tárgyalt, és a megbeszélések alapján úgy látja, mindenki számára világos, hogy a migrációs politika ügyében nem mehetnek tovább a dolgok úgy, ahogyan az utóbbi években.

A megállapodást eddig akadályozó, “blokkoló” országoknak is világos, hogy “a migráció jelensége nem múlik el csak úgy”, hanem megmarad, és “jó hír”, hogy ezek az országok “vissza akarnak térni az asztalhoz, és fenntartható megoldásokról akarnak tárgyalni”.

Ezen országok számára az is világos, hogy a megoldásokhoz “minden tagállamnak szolidárisan hozzá kell járulnia” – mondta Ursula von der Leyen.

Aláhúzta, hogy az ügy rendezése igen fontos a közösség összetartásának megőrzéséhez, ezért az általa vezetett bizottság az első hivatali napjától törekszik majd a megoldásra, és 2020 első fél évében javaslatot terjeszt elő. Néhány fő alapelv már megvan, köztük az, hogy “Európa nyitott földrész marad, amely kapcsolatban áll a világgal”.

“Nem a szögesdrót, hanem a határokon átívelő (tudományos) kutatás, az utazás és a kereskedelem tartozik hozzá az európai életformához, éppen úgy, mint a menedékjog és a leggyengébbek védelme” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Mint mondta, egyszerű megoldás nincs, és a közösség nem ígérhet többet, mint amennyit teljesíteni képes. Hozzátette: abban bízik, hogy migrációs politika ügyében is győzedelmeskedik az “európai eszme”, az a felismerés, hogy közösen meg lehet birkózni olyan kihívásokkal, amelyeken a tagországok egyenként, külön-külön elbuknának.

Ursula von der Leyen a KAS úgynevezett Európa beszéd című sorozatának 10. előadója volt. A rendezvényt mindig november 8-án, a berlini fal ledöntése évfordulójának előestéjén tartják, a meghívott vendégek az utóbbi években mások mellett Donald Tusktól, az Európai Tanács távozó elnökétől és Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság távozó elnökétől hallgathattak előadást az Európai Unióról, az egységfolyamat állásáról és lehetséges jövőjéről.

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke a földrész előtt álló kihívások közös megválaszolásaként értelmezett európai eszme gondolatára fűzte fel beszédét, és bizottsági elnöki programjának fő elemeit, illetve gondolati hátterét ismertette. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a külső szemlélőknek sokkal “vonzóbb”, mint ahogy a közösség tagjai látják saját magukat.

Meglehet, hogy Európa öregszik, de Oroszország és Kína is öregszik, és Európa velük szemben “felbecsülhetetlen értékekkel” rendelkezik, méghozzá a jogállamisággal, a szabadsággal, a demokráciával, a különböző életfelfogások iránti nyitottsággal. Mindezt a fiatalok nem találják meg Oroszországban és Kínában.

Európa “nyitott társadalmai” teret adnak a vállalkozó szellem kibontakozásához, egyben a stabilitást és a szociális piacgazdaságot is biztosítják, ami például azt jelenti, hogy egy tudós nemcsak kutatási pénzekhez juthat hozzá az EU-ban, hanem jó iskolába is tudja járatni a gyerekeit úgy, hogy nem kell vagyonokat költenie tandíjra, és azt is jelenti, hogy egy idős-, vagy betegápoló nemcsak munkát szerezhet, hanem az érettségi vizsgát is bepótolhatja, ha nem tudta letenni a hazájában – sorolta.

Ursula von der Leyen a migrációs politika mellett egy sor további konkrét ügyet, tervet is ismertetett. Beszélt a többi között arról, hogy bizottsági elnökként azért dolgozik majd, hogy Európa legyen az első úgynevezett klímasemleges – létezésével, működésével az éghajlatváltozást fokozó gázok légköri mennyiségét nem növelő, illetve a kibocsátását az éghajlatváltozást fékező intézkedésekkel ellensúlyozó – kontinens.

Mint mondta, az a célja, hogy ezt a 2050-re teljesítendő politikai vállalást valamennyi tagország emelje törvényi erőre, rögzítse kötelező erővel bíró elhatározásként a jogrendjében.

Ezzel szemben fel lehet hozni, hogy Európa a klímaváltozást fokozó gázok globális kibocsátásának csupán 9-10 százalékáért felelős, viszont a globális küzdelem élére állhat, megmutathatja a világnak például azt, hogy nyereségesek lehetnek az éghajlatváltozás megfékezését szolgáló beruházások, és megmutathatja, hogy lehetséges a társadalmilag fenntartható átmenet egy új “zöld”, a bolygóval kíméletesen bánó gazdasági rendbe – fejtette ki a CDU-s politikus.

Hozzátette, hogy az Európai Beruházási Bank egy részét át kell szervezni egy úgynevezett éghajlatvédelmi bankká, amelynek közreműködésével a következő tíz évben ezer milliárd eurót (330 ezer milliárd forint) lehet mozgósítani éghajlatvédelmi beruházásokra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.