Kiegyensúlyozott uniós költségvetésről állapodnának meg még idén

Európa

Az Európai Tanács október 17–18-i ülését megelőzően az Európai Bizottság felkéri az uniós állam-, illetve kormányfőket, hogy nyújtsanak politikai iránymutatást és adjanak új lendületet a tárgyalásoknak annak érdekében, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan méltányos, kiegyensúlyozott és modern hosszú távú uniós költségvetésről lehessen megállapodni még az év vége előtt. A következő többéves pénzügyi keretnek meg kell felelnie a jelenlegi és a jövőbeli kihívásoknak, hogy lehetővé tegye az EU számára a polgárok elvárásainak teljesítését.

Ma közzétett közleményében a Bizottság felvázolja azokat a főbb kérdéseket, amelyeket még mérlegelni kell és amelyekre vonatkozóan az uniós vezetőknek egyértelmű álláspontot kell meghatározniuk a gyors megállapodás érdekében. Ezek közé tartoznak a következők:

– a közös uniós prioritásoknak megfelelő összfinanszírozás szintje,

– olyan modern költségvetés, amely megfelelő egyensúlyt teremt a szakpolitikák között és erőteljesen összpontosít az uniós hozzáadott értékre,

– az uniós költségvetés finanszírozásának átláthatóbb megközelítése, továbbá új bevételi források bevezetése a prioritások támogatása és a nemzeti hozzájárulások terhének csökkentése érdekében, valamint

– a szakpolitikai koherencia fokozása a finanszírozás és a szakpolitikai prioritások közötti kapcsolat szorosabbá tételével, valamint az uniós költségvetést a jogállamisággal összefüggő általános hiányosságokkal szemben védő eszközök megerősítésével.

A felsorolt kérdésekről való stratégiai döntések elősegíthetnék az EU következő hosszú távú költségvetéséről folyó tárgyalások előrehaladását annak érdekében, hogy az év végéig megállapodás szülessen – ahogy erről az uniós vezetők júniusban megállapodtak.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A hosszú távú uniós költségvetés lényege, hogy azokon a területeken lépjünk fel, ahol az EU a legnagyobb hozzáadott értéket biztosítja. Befektetést jelent az európai országokban folytatott világszínvonalú kutatásba. Finanszírozást nyújt a határon átnyúló infrastukturális beruházásokhoz, támogatást kínál a kisvállalkozásoknak, valamint védőhálót biztosít mezőgazdasági termelőink számára. Az európai fiatalok generációi ennek köszönhetik, hogy más európai országokban folytathatnak tanulmányokat. A Bizottság következő hét évre vonatkozó javaslata e prioritásokat tükrözi. Javaslatunk emellett előretekintő, felelős és pragmatikus tervet határoz meg arról, hogyan érhetünk el kevesebb ráfordítással több eredményt. Felkérem az Európai Parlamentet és tagállamainkat, hogy mielőbb jussanak megegyezésre.”

Günther H. Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos a következőket mondta: „Tavaly tavasszal a Bizottság javaslatot tett az EU következő hosszú távú költségvetésére, amelyről mindenki elismerte, hogy jó kiindulási alapot jelent a tárgyalásokhoz. 16 hónappal később a munka előrehaladott szakaszban jár, de egyre fogy az idő. A megállapodás érdekében mindenkinek kompromisszumra kell törekednie. Neki kell gyürkőznünk az utolsó szakasznak. Napjaink nagy kihívásai közepette Európa nem engedheti meg magának, hogy hosszú távú költségvetése késsen. Polgáraink eredményeket várnak; eljött a felelősségvállalás és a döntés ideje.

A Bizottság 2018. májusban és júniusban új és modern, az Unió prioritásaihoz szorosan igazodó költségvetésre irányuló javaslatot terjesztett elő, 37 ágazati programra vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt. Ennek alapján már rengeteg munkát végeztek mind az Európai Parlamentben, mind a Tanácsban. Előrehaladás történt az átfogó keret és számos ágazati javaslat tekintetében.

Ám további erőfeszítésekre van szükség. Ahogy a tárgyalások a sorsdöntő szakasz felé közelítenek, egyre nagyobb szükség van a vezetők stratégiai útmutatására ahhoz, hogy az új programokat 2021. január 1-jén késedelem nélkül el lehessen indítani.

– A feladatát teljesíteni képes költségvetés

A Bizottság az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 %-át kitevő hosszú távú költségvetést javasolt. Ma az EU a GNI-jének 1,16 %-át fordítja a költségvetésre, ideértve az Európai Fejlesztési Alapot is. A javasolt költségvetés tehát már a jelenlegihez képest is csökkentést jelent. Az uniós költségvetés további csökkentése azzal járna, hogy az Unió nehezen tudná prioritásait megvalósítani és biztosítani az európai mezőgazdasági termelők, diákok és kutatók, illetve az uniós költségvetés több százezer egyéb kedvezményezettje számára a nagyon is szükséges támogatást. A vezetőknek tehát olyan reális költségvetésre kell törekedniük, amely képes teljesíteni feladatát.

– Az uniós költségvetés finanszírozásának méltányosabb megközelítése

Ma a leggazdagabbak közé tartozó uniós tagállamok közül egyesek az uniós költségvetéshez való hozzájárulásuk tekintetében csökkentésben – más szóval visszatérítésben – részesülnek, és így az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmükhöz viszonyítva a legkevesebbet befizetők közé tartoznak (lásd a mellékletet). Tekintettel arra, hogy a visszatérítések rendszere 1984-ben az Egyesült Királyság miatt került bevezetésre, kilépésével lehetőség nyílik az uniós költség bevételi oldalának reformjára, valamint az átláthatatlanná és igazságtalanná vált rendszer korrigálására. A vezetőknek meg kell ragadniuk ezt a lehetőséget, hogy az uniós költségvetés finanszírozásának méltányosabb módja mellett döntsenek.

– Az uniós költségvetés bevételi oldalának korszerűsítése

Most van itt az ideje annak is, hogy az uniós költségvetés olyan új bevételi forrásait mérlegeljük, amelyek szorosabban kapcsolódnak az uniós szakpolitikai prioritásokhoz. Ilyen forrást jelenthetnek a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek vagy az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján meghatározott hozzájárulások. A vezetőknek az új saját források tekintetében jelentkező fokozódó lendületet kihasználva meg kell állapodniuk az uniós költségvetés bevételi forrásainak diverzifikálásáról.

– Az uniós költségvetés kiadási oldalának korszerűsítése

A Bizottság az EU hosszú távú költségvetésére vonatkozó javaslatában új egyensúlyt kívánt teremteni az uniós költségvetésből finanszírozott szakpolitikai területek között. Míg a kohéziós politika és a közös agrárpolitika továbbra is lényeges szerepet játszik majd Európa jövőjének alakításában, folyamatban van az új prioritásokkal összhangban álló korszerűsítésük. Ezzel egyidejűleg több forrás jut olyan kulcsfontosságú szakpolitikai területekre, mint a kutatás és innováció, a hallgatói mobilitás, az éghajlat-politika, a migráció, a határigazgatás és biztonság, a digitális transzformáció, valamint a védelem és az Unió külső tevékenysége. A vezetőknek támogatniuk kell az uniós költségvetés korszerűsítését célzó erőfeszítéseket, és gondoskodniuk kell arról, hogy a költségvetés eredményekhez vezessen az emberek számára fontos területeken.

Háttér-információk

2018. május 2-án a Bizottság egy méltányos, kiegyensúlyozott és modern költségvetésre irányuló javaslatot terjesztett elő a politikai vezetők által 2016-ban Pozsonyban és 2017-ben Rómában megfogalmazott európai prioritások megvalósítása érdekében. Ezt a javaslatot közvetlenül követték a jövőbeli hosszú távú költségvetés részét képező 37 ágazati programra vonatkozó jogalkotási javaslatok.

Az azóta eltelt időszakban a Bizottság szorosan együttműködött a soros tanácsi elnökségekkel és az Európai Parlamenttel a tárgyalások előrevitele érdekében. Az Európai Tanács 2019. június 20–21-i ülésének következtetéseivel összhangban az év vége előtt megállapodásra kell jutni. A Bizottság egyetért azzal a határozott állásponttal, hogy elengedhetetlen ennek az ütemtervnek a betartása, tekintettel a több százezer európai diákra, mezőgazdasági termelőre és kutatóra, valamint az uniós költségvetés összes egyéb kedvezményezettjére.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.