Az emberi tejfogyasztás legkorábbi közvetlen bizonyítékát tárták fel Nagy-Britanniában

Európa

Az emberi tejfogyasztás eddig feltárt legkorábbi közvetlen bizonyítékát azonosították Nagy-Britanniában – írja a BBC hírportálja.

Az Archaeological and Anthropological Sciences című folyóiratban publikált tanulmány készítői a béta-laktoglobulin nevű tejfehérjét mutatták ki újkőkorszaki földművesek fogkövében. Ez azt mutatja, hogy a mai Nagy-Britannia területének őskori lakói már 6 ezer évvel ezelőtt fogyasztottak tejtermékeket annak ellenére, hogy tejcukorérzékenyek voltak.

A laktózintolerancia azt jelenti, hogy az elválasztás, vagyis az anyatej fogyasztásának abbahagyása után az ember nem képes megemészteni a tejcukrot (laktóz), ezért a tejtartalmú ételek elfogyasztása alhasi fájdalmat, hasmenést és émelygést okozhat.

A modern európaiak jelentős része azonban rendelkezik egy olyan génmutációval, amely lehetővé teszi, hogy felnőttkorban is meg tudják emészteni a tejcukrot.

Korábbi tanulmányok azonban kimutatták, hogy a mai Európa területén élt újkőkorszaki emberek nem rendelkeztek ezzel a génváltozattal.

Sophy Charlton, a Yorki Egyetem régészeti tanszékének munkatársa szerint lehetséges, hogy ezek a kőkorszaki emberek csupán kis mennyiségű tejet fogyasztottak. “Ha az ember laktózérzékeny és csak nagyon-nagyon kevés tejet iszik, az nem okoz nagy problémát. Ezzel még képes megbirkózni a szervezet. A számomra valószínűbb alternatív forgatókönyv szerint azonban ezek az emberek feldolgozták a nyers tejet, ezzel eltávolítva a laktóz egy részét. Ha az ember sajtot, vagy erjesztett tejterméket vagy joghurtot készít, csökken a laktóz mennyisége és könnyebbé válik az emésztés” – magyarázta a szakember.

“Ez az elmélet összhangban van a korszakból származó olyan egyéb régészeti bizonyítékokkal, mint például a Nagy-Britannia és Európa más területein feltárt neolitikus agyagedényekre tapadt tejzsírmaradványok” – jegyezte meg Charlton.

A tanulmányban vizsgált – összesen hét embertől származó – maradványokat három helyszínen, Dorset, Gloucestershire és Northamptonshire egy-egy lelőhelyén tárták fel.

Az Eurázsia térségében élt ősi populációk genetikai elemzése azt mutatta, hogy a laktázperzisztencia – a felnőttkori tejcukorbontó képesség – csupán a közelmúltban vált elterjedté, annak ellenére, hogy már az újkőkorszakban is fogyasztottak tejtermékeket. A mutáció a bronzkorban kezdett megjelenni, noha még akkor is csupán az európaiak 5-10 százalékánál.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.