Elkészült a Debreceni Egyetem Műszaki Karának új közösségi tere, a Szárítóműhely a DMK Tímárház szomszédságában, a Szombathi István utcán. A kétszintes, csaknem 180 négyzetméteres házat a múlt század közepéig a tímármesterség gyakorlói használták.
Az átépítés után elsősorban a Debreceni Egyetem építészmérnök hallgatói gyakorlati képzését szolgálja, valamint közösségi helyként előadásoknak, kiállításoknak is helyet ad.
A mára Debrecenből teljesen eltűnt – a bőr kikészítésével, cserzésével foglalkozó – tímár mesterség egyetlen megmaradt szárító- és műhelyépületének hasznosításáról 2019-ben kötött megállapodást a tulajdonos debreceni önkormányzat és a Debreceni Egyetem, melynek köszönhetően az oktatási intézmény 2034-ig térítésmentesen használhatja saját céljaira a házat – emlékeztet a hirek.unideb.hu.
Az épület renoválására hallgatói tervpályázatot írtak ki, melyre 11 csapat jelentkezett. A nyertes terv alkotói: Szuszik Dóra, Zbiskó Éva és Zsirnamenszki Tamás hallgatók, valamint Falvai Balázs oktató az épület műszakilag szükséges, elégséges felújítását javasolták. A felelős tervező a dmb építész műterem kft. volt. A renoválásra az egyetem saját forrásából biztosított csaknem 100 millió forintot, a munkálatok során szintenként két-két helyiséget alakított ki a kivitelező (Fidesz-közeli – a szerk.) Tömb 2002 Kft.
A Debreceni Egyetem kancellárja arról beszélt, hogy a Szárítóműhelyben az építész tanszék és az építész hallgatók lelke, szíve benne van.
Abban bízom, hogy itt egy olyan műhely fog működni, ahol majd szárnyalnak a gondolatok, olyan ötletek születnek, amelyekből majd a városban és a régióban emblematikus épületek tudnak létrejönni
– jelentette ki Bács Zoltán.
A második világháború idején még 108 tímár iparos dolgozott a cívisvárosban. Sőt az országban Debrecenben volt a legtöbb tímár. A nehéz fizikai mesterség apáról fiúra szállt. Portékáik a hazai termelés 40 százalékát tették ki. A mesterek a bőripart a 40-es végéig végezték, aztán mindent államosítottak és gyárakban folyt a termelés. A szomszédos Tímárház ma már az egyetlen debreceni épület, amely eredeti formájában áll és néprajzi funkciót kapott – hangsúlyozta Papp László, Debrecen polgármestere.
Husi Géza dékán arra emlékeztetett, hogy a Műszaki Kar mostanában elsősorban a járműipari és más új képzésekkel kapcsolatban került a reflektorfénybe, azonban ez az ünnepség is jelzi, hogy például az építészmérnöki képzésben is folyamatos a fejlődés.
A Műszaki Kar tavaly elkészült, évtizedekre előremutató stratégiája szerint élményalapú képzést és felfedezés alapú oktatást szeretnénk hallgatóinknak nyújtani. Ez a ház erre tökéletesen alkalmas, itt sok mindent fel lehet fedezni
– tette hozzá Husi Géza.
A Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszék tanszékvezetője, Szentirmai Tamás elmondta: a komplexum elsősorban az építészképzés gyakorlati kurzusait fogja kiszolgálni, illetve a tanórán kívüli szakmai projekteknek, workshopoknak, előadásoknak, kiállításoknak, féléves prezentiációknak, diplomavédéseknek lesz a helyszíne, de az egyetem más egységei is tarthatnak ott programokat. Azt is tervezik, hogy a Szárítóműhelyben középiskolás csoportoknak népszerűsítik majd az építészetet.
Fotó: unideb.hu
