A közlekedés, a hulladékkezelés és a városi hőszigetek kezelésére szolgáló zöldfelületek, valamint a lakossági tájékoztatás volt a téma az első szegedi közösségi gyűlésen. Az esemény az SZTE Phoenix H2020-as projektje keretében, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata partnerségében és az Enrawell Consulting Kft. szervezésében valósult meg.
2024 második hétvégéjén, a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumában találkoztak azok, akik úgy gondolták, meghallgatnák mások véleményét és elmondanák sajátjukat is fontos, mindannyiunkat érintő témákban. A helyszín, multimédiás lehetőségeivel és nagy közösségi terével lehetőséget biztosított a közösségi gyűlésen résztvevőknek a közös munkára.
– A projekt célja, hogy egész Európában közelebb hozza a lakossági véleményeket a döntéshozáshoz és bevonja a lakosságot a városokat, régiókat érintő helyi döntéshozatalba, hiszen mindenki véleménye számít. A rendezvény keretén belül három szakpolitikai témát és egy átfogó, horizontális témát vizsgáltak meg. A közlekedés, a hulladékkezelés és a városi hőszigetek kezelésére szolgáló zöldfelületek, valamint a lakossági tájékoztatás témakörök esetében a közösségi gyűlésen résztvevő szegedi polgárok, vagy mindennapjaikat Szegeden töltő egyetemi polgárok közösen gondolkodtak a legfőbb, témakörökbe eső problémákon és azok megoldási lehetőségein – mondta el Dr. Nagy Gyula, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének oktatója, projektkoordinátor.
A közösségi gyűlés folyamán a résztvevők 3×3 etapban dolgoztak, minden esetben azonos ütemezéssel, de eltérő, úgynevezett deliberatív, tárgyalásos és megvitatásos módszerek szerint. A résztvevők négy csoportban először azonosították a problémákat, majd azok közül a legfontosabbakat rangsorolva kiválasztották, melyekkel érdemes lenne foglalkozni. Majd a problémákra való megoldási javaslatokhoz a téma kidolgozása következett, végül pedig egzakt, beruházási, beavatkozási javaslatokat fogalmaztak meg. A négy csoport eredményeit egymás előtt prezentálták a csoportok és azokat közösen felülvizsgálták, opponálták.
A közlekedés esetében alkalmazott módszer a jövőalkotás eszköze volt. A résztvevőket megkérték, hogy azonosítsák a legfőbb problémákat és alkossák meg azt a pozitív jövőképet a 10 év múlva létező Szeged számára, amely kiküszöböli ezeket a gondokat. A városi zöldfelületek fejlesztését a négy munkacsoport négy különböző oldalról közelítette meg, ebben a segítségükre egy kártyajáték volt, melyet a Firenzei Egyetem építész karának munkatársaival közösen fejlesztett helyszínre a SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének városfejlesztéssel foglalkozó csapata. Indokolt volt a téma, hiszen a helyi levegőminőség igen érzékeny területen romlik, a Petőfi-telepi Fő tér közvetlen szomszédságában van általános iskola és óvoda is.
A közösségi gyűlés utolsó etapjában a szegedi hulladékgazdálkodás kérdéskörét vitatták meg. A résztvevők megegyeztek abban, hogy lokálisan vannak gócpontok, melyek kezelhetők, de a város alapvetően tiszta és rendezett. Így a térképen azonosított problématerületekre egyedi megoldásokat és hozzá kapcsolódó lakossági tájékoztató kampányt dolgoztak ki. A javaslatok között hangsúlyos volt a szeméttel tüzelés visszaszorítását célzó kampány, melynek egyszerű üzeneteit művészeti alkotásokkal, akár képregénnyel lehetne hatékonyan eljuttatni a célközönséghez.
A gondolkodást meghívott előadók segítették személyes vagy online előadás keretében. Dr. Boros Lajos, az SZTE FFI docense a Smart Rendszerek Kutatóintézet Smart és Safe City Kutatócsoportjának jelenleg is zajló kutatásának eredményeit prezentálta a megosztáson alapuló közlekedés és a mikromobilitás témakörében. Ehhez az előadáshoz kapcsolódott Kézy Béla, a Megakom Tanácsadó Iroda ügyvezetője, aki online előadásában a Sétálható, gyalogosbarát város koncepcióját és lehetőségeit vázolta a hallgatóság számára. A zöldterületek fejlesztéséhez Marosi Péter, a Város-Teampannon tervezőiroda munkatársa adott gyakorlati tanácsokat online gondolatébresztő előadásában, ehhez kapcsolódott Dr. Gulyás Ágnes, az SZTE FFI adjunktusa, aki provokatív címmel, „Létezik-e zöldönkívüli élet?” hívta fel a résztvevők figyelmét a városi ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységére. A lakossági tájékoztatással kapcsolatban Szerdahelyi Mátyás, az Elephant in the room ügyvezetője segítette a résztvevőket abban, hogy hogyan is lehet felépíteni igen kényes társadalmi kérdésekben is egyszerű, érthető és hatásos szemléletformáló kampányt.
– A rendezvény rövid megnyitójában a projekt koordinátora elmondta, hogy Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester figyelemmel kíséri az eseményt és az ott született eredményeket, melyről a tavasz folyamán a projekt szakemberei folyamatos tájékoztatást fognak adni. Az eredmények hasznosulása a város nyitottságán is múlik, de a kommunikáció folyamatos, így valamilyen módon a kidolgozott programok vagy azok egyes elemei biztosan hasznosulnak. A Szegedi Tudományegyetem kutatói a konzorcium 14 másik partnerintézményével megosztva magas rangú folyóiratokban fogják publikálni az első Szegedi Közösségi Gyűlés eredményeit, illetve a rendezvény közben megfigyelt csoportdinamikákat, annak változásait – tudtuk meg Nagy Gyulától.
(SZTE)
Fotó: Frank Yvette
