VIII. Debreceni Egyetemi Színjátszó Találkozó – Janus Egyetemi Színház (Pécs): Kezembe temetem forró arcomat.
Dokumentumjáték naplók, visszaemlékezések, levelek, újságcikkek, értesítők, hirdetések, versek és regényrészletek felhasználásával.
Szerkesztette és rendezte: Mikuli János. Mozgás, koreográfia: Hágen Zsuzsa. Zene: Kopeczky Péter. Látvány: Herczig Zsófia.
Játsszák: Háber Krisztián, Mekis Flóra, Inhof László, Pásztó Renáta, Somogyi Bianka, Ötvös Zoltán, Sarus Tamás, Bék Zsófia, Kőhalmi Kamilla, Major Ágnes, Popa Máté, Horváth Réka
Janus Egyetemi Színház fontosnak tartja, hogy éves programjában megemlékezzen jeles események évfordulóiról, s ezek tematikája megjelenjen a repertoárban. 2017-ben Keresztesi József írt drámát a középkori Pécs történelméhez kapcsolódóan, az 1367-es egyetemalapításra emlékezve. A Medvevár című darab Janus Pannonuis életét dolgozta föl rendható módon. Protestáns iskoladráma nyomán készült 2018-ban A tékozló fiú c. produkció a reformáció 500 éves évfordulójára, a 2021-es tanévet pedig egy olyan előadással nyitottuk meg, melynek apropóját a Pécsi Tudományegyetem jogelődjének 100 évvel ezelőtti Pozsonyból Pécsre költözése adta (Magammal viszem). Ezekben az előadásokban arra is törekedtünk, hogy felmutassuk a társulat tagjainak személyes viszonyát az adott témához. Ez a 2020-ban bemutatott Pillanatok 100 évvel ezelőttről alcímet viselő Trianon-emlékműsorunk esetén is szándék volt, de párhuzamát a jelennel leginkább a világjárvány felbukkanása adta meg. Ezáltal még inkább átérezhettük az első világháború, a békediktátum és a spanyolnátha által megtépázott magyarok sorsát.
A történelmi Magyarországot végzetesen megcsonkító trianoni döntés századik évfordulóján számos könyv, folyóirat-, újságcikk, levéltári, múzeumi kiállítás, forráskiadvány emlékezik meg a hírhedten nevezetes eseményről. A színházi világ még kevésbé élt eddig a trianoni jelenség színpadi megjelenítésének eszközeivel. A vállalkozásra Mikuli János, rendező már jó két évvel a bemutató előtt megkezdte a felkészülést. (…) Az anyaggyűjtést nagyban segítette egy jelentős levéltári-történeti kiadvány, a „Trianon arcai. Naplók, visszaemlékezések, levelek” című (…) kötet.
Püspök, tanítónő, jogász, egyetemi hallgató, költő, főispán, hivatalnok és mások megemlékezései, feljegyzései, művei, újságcikkek alapján. (…) Háborús veszteség, „spanyolnátha”, az ország védtelenné tétele. Tények és következmények. Zavar, rémület, megdöbbenés, kiábrándulás, reménytelenség, kiútkeresés. (…) Ebben a helyzetben és környezetben a szöveggel egyenértékűen kifejezőek a mozgások És közben ideges ritmussal zene szól, nyugtalanít, hogy alkalmazkodva vagy átértelmezve végig hatásos többletet adjon a látványnak. (…) És jönnek a terveiket vesztők, az állást keresők, a vagonlakók, a tisztviselők, diákok, menekülők, és megint a menekülők. Ijedt és kétségbeesett reménység élteti őket, és akkor is, amikor a maguk szorongató sorsának monológjait kiáltják a világba, egy közösség sorsának adnak hangot a kisemmizettség élményében. (…) Szinte hihetetlen, de ebben a világban helye van a humornak is, vagy a szépségélménynek.
Röpködnek a városnevek: Zágráb, Újvidék, Arad, Nyitra, Kolozsvár… Mint amikor egy élő, hatalmas lombkoronájú fának vágják, nyesik az ágait, és a nyesedék, a lehullott ágak között városok, életek, sorsok hullnak a porba és enyésznek el. A JESZ előadása az emberről szól, akinek ajtaját durván berúgta a történelem, akinek háztetőjét forgószél vitte el, és az a ház már nem épülhet újjá azon a földön. A szülőföldön.
/Részlet Szávai József írásából https://jesz.pte.hu/uram_haborubol_jovok_en /
75 perc
Időpont: Október 23. 18:00
Helyszín: Vojtina Bábszínház
Utána szakmai beszélgetés: Gyürky Kata, Mercs János, Bakota Árpád
Ingyenes.
