Körkép a művészeti oktatásról

Egyetem

Az általános iskolások tanórákon kívüli művészeti tevékenységét és a művészeti rendezvényeken való részvétel lehetőségeit vizsgálta a Debreceni Egyetem kutatócsoportja a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének támogatásával.

Művészeti körkép címmel jelent meg tanulmánykötet arról a kutatásról, melyben tizennyolc szakember – köztük a Debreceni Egyetem kutatói – több mint kétezer 4. és 6. osztályos általános iskolás diák, illetve szüleik esetében vizsgálta meg a gyerekek tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli művészeti tevékenységét. A Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, a Zeneművészeti Kar és A Jövő Művészetéért Alapítvány Zenepedagógiai Kutatócsoportja az iskolásokon kívül százötven, művészeti tárgyat oktató pedagógus, valamint az intézményvezetők álláspontját is tanulmányozták.

Az ötdimenziós kutatást három megyében (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) végezték el a szakemberek. A középpontba a művészeti nevelés szerepe, annak szervezése, a benne rejlő lehetőségek, a tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli tevékenységek és rendezvények meghatározó tényezői kerültek, de emellett a szolgáltatói oldal felmérése is megtörtént. A kutatásból kiderült, hogy a vizsgált tanulók kevesebb mint fele vett részt művészeti rendezvényen, és kevesebb mint harmaduk vesz aktívan részt valamilyen művészeti tevékenységben.

Váradi Judit, a Zeneművészeti Kar egyetemi docense, a kutatás vezetője szerint ez a felmérés is megmutatja, milyen meghatározó szerepe van a művészetnek a személyiség, a szokás- és értékrend fejlődésében.

– A tanórai oktatást nagyon sok kutatás vizsgálta, fejlesztették annak módszertanát, viszont van egy olyan területe a művészeti nevelésnek, ami bár hatékony, de kevés kutatás fűződik hozzá. Ez a tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli művészeti tevékenységek oktatása, ami révén a gyerekek egyéni úton tapasztalhatják meg a művészet hatásait. Meghatározó az a gyermekkori élmény, ahogyan találkoznak az egyes művészeti formákkal, így például minél korábban ismerkednek meg a klasszikus zenei rendezvényekkel, annál jobban kialakul a műfajjal kapcsolatos kompetenciájuk. A kutatásból az is kiderült, hogy igen magas a művészetet oktató pedagógusok korfája, az intézményvezetők részéről az is megmutatkozott, hogy nehéz pótolni a művészeti tantárgyat oktatókat. A felsőoktatási képzésben erősíteni kell ezt a szegmenst. Nyilvánvalóvá vált számunkra az is, hogy a gyermekek nagy százalékához nem jutnak el a művészeti rendezvények, minél kisebb egy település, annál kevésbé tudnak a gyerekek részt venni a művészeti tevékenységben, illetve a rendezvényeken – emelte ki Váradi Judit.

A művészeti nevelés kurrikuláris jellemzői mellett a kutatók feltárták a művészetközvetítő pedagógusok szakmai megújulásának lehetőségeit, megvizsgálták a kulturális tőke szerepét a művészeti nevelésben, valamint a szülők és tanulók kulturális fogyasztásának jellemzőit is összegyűjtötték. A kutatás eredményei segítséget nyújthatnak a gyermeknevelés, a művészeti, esztétikai nevelés, a szabadidő pedagógia kérdései iránt érdeklődnek és szakembereknek, valamint a kulturális és művészeti szolgáltatóknak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük