Limfóma világnap az egyetemen

Egyetem

Neves hematológus szakemberekkel és gyógyult limfómásokkal is találkozhatnak az érdeklődők szeptember 15-én a Debreceni Egyetem Aulájában.

Hazánkban körülbelül tízezer limfómás beteg él, évente mintegy 1500 új pácienst ismernek fel. A nyirokcsomó daganatos betegsége, – latinul limfóma – nem rák, de rosszindulatú, amely a daganatos betegségek 5 százalékát teszi ki.

– A nyirokcsomó daganatokat két nagy csoportba oszthatjuk: a Hodgkin- és a nem Hodgkin-limfómákra. Tüneteik a fájdalommal nem járó, megnagyobbodott, tapintható, egy-másfél centiméternél nagyobb nyirokcsomók a nyakon, hónaljban vagy lágyéktájékon. Mivel a limfóma gyakran nem okoz panaszokat, ezért előfordul, hogy a betegnél más eltérés gyanúja vagy szűrővizsgálatok miatt végzett röntgen-, ultrahang-, vagy laborvizsgálaton derül fény a daganatra. A limfómák esetén a megnagyobbodott nyirokcsomók mellett azonban gyengeség, fogyás, láz, hőemelkedés, éjszakai izzadás, bőrviszketés lehet a betegség első tünete – tájékoztat Illés Árpád egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Hematológiai Tanszékének vezetője.

A limfóma bármelyik életkorban előfordulhat, ám a kor előrehaladtával a gyakorisága jelentősen növekszik.

– A terápia során egyes esetekben a kombinált antibiotikus kezelés elegendő lehet a betegség visszafejlődésére. A kemoterápia változatai, a sugárkezelés mellett ma már az immunterápia mindennapos. Egyre inkább daganat-specifikus kezelésekre van szükség és lehetőség. Ezek a célzott molekuláris terápiák kombinálhatóak a hagyományos kemoterápiával. Meg kell említeni a nagydózisú kezelést és a csontvelő-transzplantációt, utóbbi esetében a korábban lefagyasztott saját őssejtjeit adjuk vissza a betegnek. Egyes esetekben lehetőség van testvér, vagy idegen donoros transzplantációra is. Előtérbe kerülnek a monoklonális antitest terápia különböző fajtái mellett a kis molekulájú B-sejt jelátviteli utat gátló terápiák, illetve ezek kombinációit is alkalmazzuk. Az utóbbi időben az aktív celluláris immunterápiás lehetőségek is megjelentek, míg a radioterápia háttérbe szorult. Lényeges, hogy a speciális tumorellenes kezelésekhez korszerű támogató terápiát is alkalmazunk a mellékhatások kivédésére – sorolta a szakember.

A professzor hozzátette: a limfómák a legsikeresebben gyógyítható rosszindulatú betegségek. Ennek érdekében azonban nagyon fontos, hogy a betegek minél előbb eljussanak az ország valamelyik hematológiai centrumába. Ma már a Hodgkin-limfómások 90 százaléka meggyógyul, vannak azonban olyan, például T-sejtes limfómák, melyeknek a gyógyulás aránya még csak 30 százalék, itt újabb innovatív kezelések, módszerek szükségesek.

A nyirokrendszeri daganatos betegséggel küzdők és hozzátartozóik segítése, valamint hiteles tájékoztatása a legfőbb célja a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinika Hematológiai Tanszékén működő, hazánkban elsőként létrejött – idén pedig már 10 éves – Onkohematológiai Betegklubnak. Az évtizedes fennállás alkalmából idén a szervezet a Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvánnyal (MOHA) nagyszabású Limfóma világnapi rendezvényt tart szeptember 15-én a Debreceni Egyetem Főépületének Aulájában, ahol a betegek nemcsak a hazai vezető hematológus szakemberekkel, hanem gyógyult limfómásokkal is találkozhatnak.

A rendezvény részletes programja ide kattintva elérhető.

unideb.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.