Talajaink védelme – a jövő nemzedékéért

Egyetem

A Debreceni Egyetemen tartotta kétévente esedékes vándorgyűlését a Magyar Talajtani Társaság. A szakemberek talajaink védelmét szorgalmazzák.

Társadalmi vitát kezdeményez Magyarország kiváló minőségű talajainak védelme érdekében a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes. Szabó Marcell a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, a Magyar Talajtani Társaság vándorgyűlésén jelentette be, hogy állásfoglalást nyújt be az Országgyűlésnek. Az utóbbi 50-60 évben 700 ezer hektár földterületet vontak ki a mezőgazdasági termelésből. Az ombusman-helyettes szerint ezt a folyamatot meg kell állítani.

– A talaj – csakúgy, mint a víz – az élet forrása. Nemcsak takarmány- és élelmiszeralapanyag termelő képessége miatt, hanem óriási szerepe van a vizek és a levegő tisztításában is. Mindez semmivel nem helyettesíthető értékké és korlátozott erőforrássá teszi földjeinket. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az emberek felismerjék ennek létfontosságát – fogalmazott Szabó Marcell.

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes úgy látja, a szemléletváltáshoz a legnagyobb támaszt a tudományos műhelyek nyújthatják. A Debreceni Egyetem intézeteiben évtizedek óta végeznek szerteágazó kutatásokat eltérő ökológiai körülmények között, különböző talajtípusokon.

– Az Agrokémiai és Talajtani, valamint a Földhasznosítási, Műszaki Területfejlesztési Intézet vesz részt a Kar trágyázási tartamkísérleteiben Látóképen és Pallagon. Az agrokémiai tanszékcsoport növényi tápanyag-vizsgálattal és elemspecializációs műszeres analitikai módszerfejlesztéssel foglalkozik többek között, a talajtani csoport pedig a talaj fizikai, kémiai tulajdonságait kutatja – ismertette Kátai János professzor, az Agrokémiai és Talajtani Intézet egyetemi tanára.

A Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetben és a Természettudományi Kar Földtudományi Intézetében térinformatikai és távérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok folynak.

– Már száz évvel ezelőtt is alapfeladat volt az aszályos, szikes és kötött talajú térségekben a gazdasági növények nemesítése, az agrotechnika fejlesztése és a szikjavítás, az egyetem karcagi kutatóintézetében ennek érdekében létesült az országban egyedülálló liziméteres bázis. A nyíregyházi kutatóintézetben eközben a Nyírség savanyú homoktalaján az ökológiai gazdálkodásban felhasználható növényfajták feltételrendszerét kutatják. Fenntartják a Westsik-féle vetésforgót és bio területen is végeznek kísérleteket – tette hozzá Kátai János professzor.

A Magyar Talajtani Társaság háromnapos vándorgyűlésén 54 előadáson tekintették át az agrokémia és talajtan aktuális kéréseit a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán szeptember 1-je és 3-a között.

unideb.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.