Egyedülálló kutatást végeztek a Debreceni Egyetem szakemberei a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cigányság helyzetéről.
A Partiumi Keresztény Egyetem Partiumi Területi Kutatások Intézetével indított közös programot a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke, hogy meghatározzák a cigány lakosság valós lélekszámát és társadalmi integrációs helyzetét a két északkeleti megyében. 2015 decembere és 2016 májusa között 274 településen végeztek kérdőíves felmérést, a vizsgálatba 185 roma nemzetiségi önkormányzatot is bevontak. Többek között a romák helyi demográfiai viszonyaira, településen belüli elhelyezkedésére, konfliktus-forrásaira, iskolázottsági és foglalkoztatottsági mutatóira terjedtek ki a kérdések, de vizsgálták a vallási és migrációs jelenségeket is. Az eredményekről szerdán a Kenézy-villában rendezett projektzáró konferencián számoltak be a kutatás résztvevői.
– Megállapítottuk, hogy Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a roma lakosság valós lélekszáma több mint kétszerese a népszámlálási adatoknak, 135 és 140 ezer közé tehető, és van húsz olyan település, ahol arányuk már elérte vagy meg is haladta az ötven százalékot. Ilyen részletes, területi eloszlásra fókuszáló felmérést eddig még nem végeztek az országban – emelte ki Pénzes János egyetemi adjunktus, a kutatás vezetője.
A vizsgálat egyértelműsítette, hogy ott, ahol nem szegregáltan, hanem elszórtan a településen belül élnek a cigány családok, jobbak az életkörülményeik és érzékelhetően békésebb az együttélés. A felmérésből az is kiderült, az önkormányzatok kivétel nélkül mindenhol a munkahelyteremtésben és az iskolázottság növelésében látják a kiutat, ugyanakkor az is kitűnik az adatokból, hogy a mobilitás nem jellemző a romákra, még munka vagy tanulás céljából sem.
– A természettudomány szakemberei ezzel a kutatással bizonyították, hogy nem csak a természet, hanem a társadalom kihívásaira is keresik a megoldásokat és külön büszkeség, hogy ezt egy határon átnyúló együttműködés keretében sikerült megvalósítani. Mivel az itt kidolgozott módszer kiterjeszthető és alkalmazható az egész országban és határainkon túl is, bízom abban, hogy több területen készül majd hasonló jellegű felmérés – fogalmazott Pintér Ákos, a Természettudományi és Technológiai Kar dékánja.
– Mivel a közvélekedés szerint Romániában él a legnagyobb létszámú cigány közösség, de ott a tudományos élet elzárkózik egy ilyen jellegű kutatástól, hiánypótló lenne, ha a magyar-román határ külső peremén élő romák helyzetének feltárásával léphetnénk tovább – vetítette előre a jövőt Szilágyi Ferenc, a Partiumi Területi Kutatások Intézetének vezetője.
A Hajdú-Bihar és Szabolcs megyei programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta, az eredményeket egy tudományos kötetben meg is jelentették a debreceni és partiumi partnerek.
unideb.hu
