Bővülő jogi tudástár az egyetemen

Egyetem

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói nyolc új könyvvel jelentkeztek, melyeket április 4-én mutattak be a szakmának.

Kiemelkedő publikációs tevékenységet folytatnak a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói-kutatói, az őszi és tavaszi szemeszterekben évek óta rendszeresen rendeznek könyvbemutatókat, amelyeken nyolc-tíz munkát ismertetnek.

– Nyolc új könyvet ajánlunk most a közönségnek, de már az őszi bemutatóra is megvan az a nyolc kötet, amelyet szintén a kari oktatók jegyeznek – mutatott rá Szabadfalvi József dékán a publikációs termékenységre.

Veszprémi Bernadett Az információs társadalom kihívásai és a közigazgatás reakciói című új könyvét bemutatva Barta Attila kiemelte, hogy a szerző egészen a közelmúltig követte az eseményeket, így kiválóan lehet használni oktatási segédanyagként, emellett esettanulmányok teszik színessé a kötetet. A könyvbemutatón az is kiderült, hogy még a legfejlettebb államokban sem haladja meg a 40%-ot az e-közigazgatás jelenléte.
Egyaránt az európai integráció kérdéseit boncolgatják Bartha Ildikó Nemzetközi szerződések mozgásban – Alkotmányos és nemzetközi jogi kihívások az Európai Unió külkapcsolataiban és Csűrös Gabriella Uniós pénzügyek – Az európai integráció fejlődésének pénzügyi jogi vizsgálata című könyvei, melyekről Varju Márton, az Európa Jogi és Nemzetközi Jogi Tanszék docense megállapította, hogy itt a bizonyíték a debreceni európai jogi iskola létezésére. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényt értelmezi Molnár Judit és Nyilas Anna új munkája.

Tanulságos és érdekes olvasmány Fónai Mihály professzor Joghallgatók: honnan jönnek és hová tartanak? című új könyve, amely a szerző immár tizenöt éve a debreceni jogi karra felvett és a karon végzett hallgatók körében végzett empirikus kutatómunkájának feldolgozása. A könyvének alcímében feltett kérdésre a szerző a joghallgatók rekrutációjának és professzió-képének, valamint az egyetem elvégzését követő életútjának elemzésével próbál meg választ adni.

– A szerző által vizsgált empirikus kutatások elemzésének konklúziója az, hogy a joghallgatók a nehezen definiálható középosztályból/középosztályokból jönnek és a középosztálynak eltérő pozíciójú, de magas presztízsű csoportjai felé tartanak. A középosztálybeli helyzetet általában vagy a szülők iskolai végzettségével vagy az életmóddal jellemzik a kutatók. A kutatások mindkét értelemben a joghallgatók tekintetében a középosztály meghatározó súlyát mutatják. Azonban számottevő különbségek mutatkoznak a szülők iskolai végzettsége tekintetében az ELTE és a többi kar között (beleértve a Pázmányt is). Az ELTE országos vonzást gyakorol a felső-középosztálybeliekre, hallgatóinak 60%-a esetében találunk diplomás apát. A többi jogi kar regionális egyetemként funkcionál, vagyis a működési területük középosztálybeli származású hallgatói tanulnak e karokon, akik kisebb arányban érkeznek diplomás családokból – emelte ki a kötet egyik tanulságát Pénzes Ferenc, a Közpolitikai és Alkalmazott Szociológiai Tanszék oktatója.

A jogi kar 2014 októberében rendezett konferenciájának előadásait rendezte Pribula László A jogalkalmazás vitatott területei – egyházjog és vallásszabadság című kötetébe, Elek Balázs és Fázsi László szerkesztésében pedig Remes Zoltán bíró emlékére állították össze Az ítélőmesterség dilemmái című könyvet.

Az emberi jogi kérdéseket kutatásai középpontjába állító Szemesi Sándor, az Európa Jogi és Nemzetközi Jogi Tanszék docensének új könyve – Introduction to the case-law of the European Court of Human Rights – az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával foglalkozik.

A szerző ebben az évben a kaliforniai Thomas Jefferson Law School vendégoktatójaként dolgozik.