Pázmány Péterről, a debreceni katolikus újjászületésről és az I. világháborúról jelentek meg új kötetek a Debreceni Egyetem gondozásában.
Hármas könyvbemutatóval zárta az évet december 15-én a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, a frissen megjelent könyvek Debrecen városa és az egyetem együttes támogatásával jelenhettek meg 2015 decemberében.
Bitskey István professzor Hitvédelem, retorika, reprezentáció Pázmány Péter életművében című tanulmánykötetét Orosz István akadémikus mutatta be, aki hangsúlyozta: a tizennyolc tanulmányt tartalmazó kötet nagyszerűségét annak művelődéstörténeti sokszínűsége adja.
– Bitskey István monográfiájából megtudhatjuk, hogy Pázmány Péter a 17. századi hazai közélet legolvasottabb személyisége volt – mondta Orosz István a szerdai könyvbemutatón.
A kötet három részre tagolódik: első részében a hitvitázó Pázmányt Pétert ismerhetjük meg, majd a magyar katolicizmust újjászervező Pázmányról, végezetül az egyházfi érseki reprezentációjáról olvashatunk.
– A Református Kollégium könyvtárában több műve is fennmaradt Pázmánynak, melyet a református olvasók helyenként erős kifejezésekkel jegyzeteltek meg – hívta fel a figyelmet Bitskey István az érdekes jelenségre, melyről ugyancsak közöl egy tanulmányt monográfiájában.
Két újonnan megjelent kötet korábbi konferenciák előadásainak válogatása.
– Az I. világháború kitörésének centenáriumához és a katolikusok debreceni visszaköltözésének 300. évfordulójához kapcsolódóan nagyszabású konferenciákat rendeztünk a várossal együttműködve, s már a konferenciák alkalmával elhatároztuk, hogy az előadásokból köteteket szerkesztünk. Ezeket vehetik most kezükbe az olvasók – tájékoztatott Papp Klára, a Bölcsészettudományi Kar dékánja.
A Katolikus újjászületés Debrecenben című tanulmánykötetről elhangzott: a 18. század eleji visszaköltözésnek, megtelepedésnek sok dokumentuma került elő, melyek mindenképpen újdonsággal bírnak, valamint a Szent Anna Székesegyház építésének körülményeiről is sok új információt tudhatunk meg az írásokból.
Az I. világháború centenáriuma alkalmából rendezett konferencia tanulmánykötetét, a „Nagy Háború” és emlékezete című könyvet bemutató Barta Róbert tanszékvezető történész elmondta: a Nagy Háború nemzetközi viszonyait, a háborús élmények, tapasztalatok körét és emlékezéseket, memoárokat ismertető munkák egyaránt megtalálhatók az új könyvben, melyben debreceni vonatkozásokról, például az első világháborús hadisírokról is lehet olvasni.
Barta Róbert rámutatott: a történeti köztudatban is inkább a Nagy Háború kifejezés kezd egyre inkább meghonosodni, hiszen a kortársak is úgy hívták az első világháborút.
