Marketing forradalom az egyetemen

Egyetem

Szájreklámkampányok, felhasználó-vezérelt innováció, digitális fogyasztók – a táplálkozásmarketing evolúciója a Debreceni Egyetemen.

A hazai élelmiszer-kiskereskedelemben évente több mint 32 termék jelenik meg, de tízből nyolc termék egy éven belül megbukik a piacon. Hogyan lehet ezen változtatni a sikeres vállalati marketing stratégiák és fogyasztói magatartáskutatások segítségével? Többek között erre keresett és adott válaszokat a XI. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia, melyet a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelmi Intézete valamint az MTA DAB Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Munkabizottsága rendezett szerdán a Kölcsey Központban.

– Napjainkban az élelmiszer-innovációs folyamatokat az egészségtrend talán legnagyobb mértékben határozza meg. A fogyasztók egészségköltsége mára elérte a 3000 milliárd forintot, és ezzel az egészséggazdaság a legnagyobb iparággá nőtte ki magát hazánkban. Ebből adódóan az egészségipar fejlesztése a Debreceni Egyetem számára is kiemelt stratégiai feladat. Ebben a munkában a Gazdaságtudományi Kar is aktívan részt vesz, többek között az újonnan kifejlesztett egészségvédő élelmiszerek marketing stratégiájának kidolgozásában, az új termékek piaci bevezetésében – mondta Pető Károly, a DE Gazdaságtudományi Karának dékánja.

A táplálkozásmarketing konferencián több szakterület jeles képviselői mutatták be új kutatási eredményeiket, a cégek pedig sikeres termék és marketing-innovációs megoldásaikat. A tanácskozás célja az volt, hogy felhívja az élelmiszeripari vállalatok, főként a kisebb méretű hazai vállalkozások figyelmét arra, hogy milyen módon tudják csökkenteni az új élelmiszerek kifejlesztésének kockázatát, vagyis, hogyan tudnak személyre szabottabb termékeikkel a piacon maradni. Ennek egyik megoldása a fogyasztók bevonása a termékfejlesztési folyamatba. Ezt nevezzük értékalkotásnak, vagy felhasználó-vezérelt innovációnak, mely során a vállalat és a fogyasztók interaktív fejlesztő teamekben működnek együtt.

– Jelenleg négy piaci stratégia van, amiből kettőben nincs innováció, a másik kettő – a piaci rést keresőké és az úttörőké – pedig egyelőre a hazánkban forgalomban lévő termékek 7 százalékát adja. A változáshoz teljes paradigmaváltás kell, ahol a kulcsfontosságú szerepet nem a technológia, hanem maga a fogyasztó játssza. Az ő bevonásával ugyanis minimalizálható a belső fejlesztési kiadás és növelhető a piaci bevétel – hangsúlyozta előadásában Szakály Zoltán, a GTK Marketing és Kereskedelmi Intézet vezetője.

Az intézet idén végzett reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek 43 százaléka – főképp a 18-29 évesek és az egészségtudatos fogyasztók – szívesen bekapcsolódnának egy ilyen folyamatba. Sőt 74 százalék új termékötletek generálásában is partner lenne. Ezek az emberek ráadásul a word of mouth, az úgynevezett szájreklámkampányok kulcsszereplői is, hiszen tovább adják a pozitív híreket, és másokat is rávesznek az új élelmiszerek kipróbálására. Ez az emocionális marketing 15 százalékkal hatékonyabb, mint a hagyományos reklámkampányok.

A konferencián kitértek arra is, hogy hazánkban is többségbe kerültek a digitális fogyasztók, arányuk 2020-ra már eléri a 90 százalékot. A direkt online generáció, ahol már a kiterjesztett valóság lesz az új „felület”, és aki nem csatlakozik az ezzel együtt kialakuló új marketingkorszakhoz, az versenyhátrányba kerül.