Debreceni professzor a WIANF élén

Egyetem

Babinszky László, a Takarmány- és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszék vezetője lesz az első Innovatív Takarmányozási Világkonferencia elnöke.

Budapest ad otthont október 15-17. között az első Innovatív Takarmányozási Világkonferenciának (WIANF). Nemzetközi elismerés a Debreceni Egyetem agrárkutatásainak, hogy a konferencia elnöke Babinszky László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professzora, a Takarmány- és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszék vezetője lesz.

A konferenciasorozatot azzal a céllal rendezik, hogy bemutassák a gazdasági állatok takarmányozásában és a vele kapcsolatos tudományterületeken elért legújabb eredményeket, azok alkalmazásának lehetőségeit a fenntartható állattenyésztésben, biztosítva ezzel a jó minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszer-alapanyagokat.

– A világ állattenyésztésének egyik legnagyobb kihívása az, hogy hogyan állítsunk elő megfelelő mennyiségben, minőségben és biztonságosan állati eredetű élelmiszert úgy, hogy a termelés nyomon követhető legyen és a termelés a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje. A választ bonyolítja az a tény, hogy a világ népessége rohamosan növekszik, egyre nő a jó minőségű és biztonságos élelmiszer iránti igény, csökken a mezőgazdasági termelésre alkalmas terület. A klímaváltozás drámai hatással van a növénytermesztésre, állattenyésztésre és élelmiszertermelésre valamint egyre súlyosabbak a környezetterheléssel kapcsolatos problémák – magyarázta Babinszky László.

Az állattenyésztéssel kapcsolatos költségeknek mintegy 70 százalékát a takarmányozási költségek teszik ki. Ezért, ha ezt a költséget csak néhány százalékkal sikerül csökkenteni, az már jelentős költségcsökkenést eredményezhet az élelmiszeralapanyag-előállításban.

– Az állatitermék-előállítás hatékonyságának növelése érdekében különösen fontos a legújabb tudományos eredmények mielőbbi, a gyakorlatba történő bevezetése, azaz az innovációs idő lerövidítése. Az is egyértelmű, hogy a klasszikus takarmányozási ismeretek önmagukban már nem elegendőek napjaink kérdéseinek megválaszolására. Ezért más tudományterületeket is be kell vonni az innovációs tevékenységbe, mint például táplálkozás-élettan, molekuláris biológia, molekuláris genetika, a táplálkozásimmunológia, mikrobiológia, molekuláris táplálkozás, információs technológia, illetve a mérnöki tudomány bizonyos területeit – összegezte az eddigi tapasztalatokat a professzor.

Babinszky László elmondta: terveik szerint a világkonferenciát kétévente rendezik meg, kezdetben Budapesten, majd később Európa más nagyvárosaiban, minden alkalommal más-más téma kerül majd előtérbe.

 

– Idén elsősorban a klímaváltozás bemutatása a cél: a hősokk miképpen hat az állati eredetű élelmiszertermelésre, a termékek minőségére, továbbá hogyan csökkenthető a klímaváltozás káros hatása az állatok teljesítményére különböző takarmányozási módszerekkel. A tanácskozáson téma lesz még a mikotoxinok hatásának bemutatása valamint szó lesz az alternatív fehérje- és energiaforrások felhasználásáról és a takarmány-adalékok új generációjáról is – sorolta a professzor.

 

Az októberi rendezvényre eddig 103 szakember jelentkezett a világ különböző országaiból, Brazíliától Japánig.  A konferencia technikai rendezője az AKCongress , a Wolters Kluwer csoport tagja. A regisztrációról, a jelentkezés feltételeiről, a vitaindító előadást tartókról és a Nemzetközi Tudományos Tanács tagjairól további információk érhetők el a konferenciahivatalos honlapján.