A Debreceni Egyetem Agrokémiai és Talajtani Intézet kutatói alternatív tápanyagforrások, köztük ételhulladék komposzt és búzaszalma hatásait is vizsgálják.
Napjainkban lényeges követelmény a fenntartható gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A megfelelő mennyiségű, értékes beltartalmú, egészséges, biztonságos termékek előállítása mellett fontos cél a talaj termékenységének fenntartása, a természeti erőforrások védelme, a környezetterhelés csökkentése – mondja Balláné Kovács Andrea, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense.
– A növénytermesztés során jelentős mennyiségű tápanyagot vonunk ki a talajból. Ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű, jó minőségű termést elérhessük, és a talaj termékenysége se romoljon, feltétlenül szükséges a növények számára fontos tápelemek visszapótlása. Ezt külső források, trágyaszerek, például a műtrágyák, valamint a szerves trágyák alkalmazásával biztosíthatjuk – magyarázza Balláné Kovács Andrea.
A tápelempótlás széles körben elterjedt, legegyszerűbb és direkt módja a műtrágyázás, melynek előnye, hogy oldható, könnyen felvehető formában tartalmazza a növényeknek szükséges tápanyagokat. Ezek pótlására azonban nemcsak a műtrágyák jelentenek kizárólagos megoldást. A szerves trágyák kedvező hatása régóta ismert, évszázadokon keresztül kizárólag ezt használták. Azonban számos országban, köztük hazánkban sem fedezi a növénytermesztés szükségleteit a meglévő állatállomány trágyatermelése, ezért egyre nagyobb szerephez jut minden olyan egyéb alternatív tápanyagforrás, mellyel a talajok szervesanyag-tartalmát fokozhatjuk, tápelem-tartalmát növelhetjük – hívja fel a figyelmet az egyetemi docens.
A Debreceni Egyetem Agrokémiai és Talajtani Intézetében több éve folynak tenyészedényes kísérletek a műtrágyák és a különböző alternatív tápanyagforrások – mint például az istállótrágya, az ételhulladék komposzt, a búzaszalma, valamint a különböző összetételű baktériumtrágyák – növénytáplálást befolyásoló hatásainak feltárására.
– Vizsgálatainkat különböző talajtípusokon és eltérő növényfajokkal végezzük. A kísérletekben arra keresünk választ, hogyan módosítják mindezek a talaj felvehető tápanyag-készletét, a növények termését, tápanyagfelvételét és minőségét. A baktériumtrágyák hatásait a műtrágyákkal és a szerves anyagokkal kombináltan is elemezzük – teszi hozzá a szakember.
Balláné Kovács Andrea összegezte: az integrált gazdálkodásban a kívánt termésszint eléréséhez csak a szerves trágyák és a további szükséges tápelemeket tartalmazó műtrágyák együttes alkalmazásával teremthetjük meg a tápanyag-visszapótlás és a fenntartható gazdálkodás harmonikus alapját.
