Az iskola első osztályától az egyetemi diplomáig szeretné végigkísérni a tehetséges hallgatókat a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja.
– A 15 éve működő DETEP (Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja) az integrált Debreceni Egyetem első sikerprogramja. Olyan komplex, minden karra kiterjedő tehetséggondozási forma, amely lehetővé teszi a hallgatók szakmai és személyes fejlődését, illetve felkészíti a diákokat a doktorandusz évekre, valamint a munka világára – emelte ki a hétfő konferencia megnyitóján Varga Zsolt, a Debreceni Egyetem tudományos igazgatója.
Az intézmény annak érdekében hívta meg az általános és középiskolák képviselőit a fórumra, hogy megtalálják azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek segítségével a DETEP-et kiszélesíthetik.
– A DETEP hazánk első szervezett felsőoktatási tehetséggondozó programja, mely a tehetséges hallgatók felismerését célozza, a diákok teljesítményét pedig ösztöndíjjal ismeri el. Minden fiatal mellé tutort rendel, aki segíti a tanulók kutatómunkáját. A program hosszú távú célkitűzése, hogy a diákok a munkaerőpiacon a legjobbak lehessenek, ezért a DETEP-es hallgatók nemcsak szakmai kutatásokhoz kapnak támogatást, hanem konferenciákon, személyiségfejlesztő- és stresszkezelő tréningeken is részt vehetnek – mutatta be a DETEP-et a konferencia résztvevőinek Mándy Zsuzsa koordinátor.
Míg a 2008/2009-es tanévben 198 hallgató vett részt a DETEP-ben, addig a 2013/2014-es tanévben 505, tehát folyamatosan nő a diákok száma. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia részvevőinek 80, a Nemzeti Kiválóság nyerteseinek 90 százaléka DETEP-es.
A programba szeptembertől a külföldi hallgatók is bekerülhetnek, a jövőben pedig a nemzetközi szintű sporttehetségek is csatlakozhatnak. A DETEP-ben karrierlehetőségeket, gyakornoki programokat is kialakítanak, és egy tehetségközpontot is szeretnének megvalósítani, hogy az európai egyetemek számára is mintául szolgálhasson a debreceni kezdeményezés, amely 6 éves kortól a diploma átvételéig végigkíséri a diákokat.
Derényi András, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa előadásában arról szólt, hogy bár számos tehetségprogram van hazánkban, ezek többnyire egymástól elszigetelten működnek. Megoldásként a szakember megfogalmazta: a tehetségfogalom árnyaltabb kidolgozására, valamint intenzív párbeszédre van szükség a köz- és a felsőoktatás között, illetve ösztönözni kell az oktatókat a tehetségek felkarolására.
