A finnugrisztika két világnyelvén, finnül és magyarul zajlott a debreceni finnoktatás centenáriumának ünnepsége március 6-án.
A Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke háromnapos szakmai rendezvényt szervezett a debreceni finnugrisztikai egyetemi oktatás századik évfordulója kapcsán, amely a külföldi partnerekkel és a debreceni finn tanszék egykori hallgatóival és munkatársaival való találkozáshoz egyaránt kiváló alkalmat biztosított.
A Debreceni Egyetem március 6-án a doktori képzést érintő együttműködési megállapodást kötött a Jyväskyläi Egyetemmel, melynek értelmében a két intézmény PhD-hallgatói a képzés egy részét, vagy akár a teljes doktori programot is a partneregyetemen tölthetik – a megegyezés a bölcsészettudományok és a zenei területen hallgató és kutató fiatalok számára teremt lehetőséget. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese felidézte, hogy a két intézmény már 1984-ben a hallgatói szervezeteket érintő szerződést kötött. Matti Manninen, a Jyväskyläi Egyetem rektora hangsúlyozta: a hallgatói mobilitás és kutatómunka elősegítése újabb lendületet kapott a március 6-án aláírt megállapodással. A rektor a debreceni centenáriumi programok kapcsán azt is megjegyezte, hogy fizikusként harminc éve járja a világ konferenciáit, de sosem gondolta volna, hogy külföldi rendezvényen az anyanyelvét fogja egyszer használni.
A Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének centenáriumi konferenciáján Bartha Elek oktatási rektorhelyettes kiemelte: az, hogy száz esztendőn keresztül a finn nyelv és kultúra iránti érdeklődés ennyire töretlen és folyamatos tudott maradni, az nem csak a nyelvrokonságnak köszönhető, hanem az egyetemen is múlott. Azok a tanárok, professzorok, akik száz évvel ezelőtt elkezdték a finn nyelvet tanítani, nem csak saját korukra gondoltak – ennek eredménye, hogy most itt lehetünk.
1914-ben az első tanszékek között alakult meg a bölcsészkaron a Magyar és Összehasonlító Funnugor Nyelvészeti Tanszék. Nem véletlenül írta 1963-ban Urho Kekkonnen finn köztársasági elnök az egyetem vendégkönyvébe a következőket: „Meleg üdvözlet Finnországból a rokoni együttműködés fontos műhelyének, a debreceni egyetemnek” – idézett fel egy egyetemtörténeti érdekességet Papp Klára, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja.
Pasi Tuominen, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete, aki a Debreceni Nyári Egyetemen kezdett magyarul tanulni, ünnepi beszédében kitért arra, hogy gyakran meglepődik, milyen sokan érdeklődnek Magyarországon a finn nyelv iránt, és milyen nagy számban beszélik is azt.
– Feladatunk, hogy ezt a közvetlen kommunikációs képességet megőrizzük, ugyanis a kulturális, gazdasági és a civil szervezetek közötti kapcsolatok erősítésének ez az egyik alappillére – tette hozzá.
Az ünnepi program az elmúlt száz év finn és finnugor szakos hallgatóinak találkozójával folytatódott, március 7-én pedig a kutatók kerekasztal-beszélgetést folytatnak a magyar nyelv eredetéről.
unideb.hu
